Ezért nem akarják felnyitni Kína első császárának sírját

Kína első császára, Csin Si Huang-ti sírja a világ egyik legrejtélyesebb és legkeresettebb régészeti helyszíne a világon. Bár a császár mauzóleuma Lintong kerületben, Hszian város közelében található, és az ikonikus agyaghadsereg őrzi, a sírt magát soha nem nyitották meg. Ennek oka azonban nem csak a régészeti kihívásokban rejlik, hanem abban a félelemben is, amely a sírban rejlő veszélyekhez és a történelmi feljegyzésekhez kapcsolódik.

Kína egységesítésétől a megalomániáig

Az egységes Kína előtt a hadakozó fejedelemségek korában hét fő államalakulat harcolt egymással. Csin Si Huang-ti (Kr. e. 259–210) volt az a császár, aki egyesítette Kínát, és hatalmas birodalmát egy központosított államként irányította. Hatalma és ambíciója nemcsak az életében, hanem halála után is megnyilvánult, ugyanis hatalmas sírkomplexumot építtetett magának, amelynek része az agyaghadsereg, az a több ezer, életnagyságú agyagszobor, amelyek katonákat, lovakat és harci eszközöket ábrázolnak, és amelyek célja a császár védelme a túlvilágon.

Az agyaghadsereg felfedezése 1974-ben hatalmas régészeti szenzációt keltett, és azóta is folyamatosan kutatják, de a sírkamra mélyén fekvő császári sírt magát még nem nyitották meg.

Az agyaghadsereg. Fotó: Creative Commons CC BY 3.0

Mit mondanak az ősi feljegyzések?

A Business Insider szerint az egyik legfontosabb oka annak, hogy a sírt még nem tárták fel, az ókori kínai történész, Sima Qian beszámolója, aki több mint 2 ezer évvel ezelőtt írt a sírról. Sze-ma Csien történetíró szerint a sír tele van halálos csapdákkal, például számszeríjakkal, amelyek automatikusan működésbe lépnek, ha valaki megpróbálja feltárni a sírt. Ezen túlmenően a sír belsejében folyókat és tengereket szimuláló higanyáramok vannak, amelyek a sír mechanikus szerkezetein keresztül folyamatosan mozognak.

Ez a higany nemcsak a sír különleges díszítésének része, hanem egyben komoly mérgező anyag is. Csin Si Huang-ti maga is ismert volt arról, hogy higannyal próbálta meghosszabbítani életét, azonban ezzel csúnyán felsült, mivel ez valószínűleg hozzájárult korai halálához.

A modern tudományos vizsgálatok alátámasztják az ősi feljegyzéseket: egy 2020-as tanulmány során a sír környékén rendkívül magas higanykoncentrációt mértek, ami alapján valóban tele lehet higannyal. Ez a higany hosszú idő alatt lassan szivároghat ki a sírból, így a feltárás során a régészek nemcsak a sír szerkezetét, hanem saját egészségüket is veszélyeztethetik.

Kína első császára, Csin Si Huang-ti. Wikimedia Commons

A kutatók tanácstalanok: megőrzés, vagy kockázatvállalás?

A régészek számára komoly dilemma, hogy megnyissák-e a sírt vagy sem. Egyrészt a sír feltárása hatalmas történelmi és kulturális értékeket tárhatna fel, új információkat szolgáltatva Kína ősi civilizációjáról és Csin Si Huang-ti uralkodásáról. Másrészt viszont fennáll a veszélye annak, hogy a sír megnyitása károsítja az értékes műtárgyakat, vagy hogy a higany és a csapdák miatt komoly egészségügyi kockázatot jelent, jelentette az IFLScience.

Ezenkívül a sír feltárása politikai és kulturális érzékenységet is felvet, hiszen a helyszín Kína nemzeti örökségének egyik legfontosabb része, amelynek megőrzése kiemelt prioritás.

A technológia fejlődésével azonban egyre több lehetőség nyílik a sír feltárására anélkül, hogy közvetlenül beavatkoznának annak belsejébe. Ilyen például a földradaros vizsgálat, a robotika vagy a nem invazív képalkotó technikák alkalmazása, amelyek segítségével új információkat szerezhetnek a sír szerkezetéről és tartalmáról.

Az archeológusok és tudósok egyelőre türelmesek, és inkább a megőrzést és a biztonságot helyezik előtérbe, miközben folyamatosan fejlesztik azokat a módszereket, amelyekkel egyszer majd biztonságosan feltárhatják Kína első császárának titokzatos sírját.

Érdemes elolvasni:

• Még régebbiek lehetnek a holt-tengeri tekercsek, mint azt korábban gondolták
• Az indiai templom, amelynek „lebegő oszlopa nem érinti a talajt”
• Az emberiség történetének hiányzó láncszeme lehet a 7100 éves nő