Emberi agysejtekkel operál az új biológiai számítógép
Az ausztrál Cortical Labs nevű startup kutatói egyenesen a tudományos fantasztikus világból kilépve dobták piacra a világ első biológiai számítógépét. A márciusban debütált CL1 emberi agysejteket egyesít egy szilícium chipen, hogy milliszekundumnyi idő alatt dolgozza fel az információkat.
Az idegtudományi és biotechnológiai kutatások eszközeként tervezett eszköz új módszert kínál arra, hogy tanulmányozhassák az agysejtek stimulációra adott reakcióit és feldolgozását.
Képernyőfotó: Reuters/YouTube
A hagyományos szilíciumalapú rendszerekkel ellentétben a hibrid platform élő emberi idegsejteket használ, amelyek képesek alkalmazkodni, tanulni és valós időben reagálni a külső ingerekre, írja az IEEE Spectrum.
Karl Friston, a University College London elméleti idegtudósa szerint „egy bizonyos szempontból a CL1 az első kereskedelmi forgalomban kapható biomimetikus számítógépnek tekinthető, a valódi idegsejteket használó neuromorf számítástechnika csúcsa”.
„Ennek a technológiának az igazi értéke azonban nem a számítástechnikában rejlik. Inkább egy olyan alaptechnológia, amely lehetővé teszi a tudósok számára, hogy kísérleteket végezzenek egy kis szintetikus agyon.”
Az első 115 egység szállítása idén nyáron kezdődik, ára átszámítva 12,3 millió forint, vagy mindössze alig több mint 7 millió, ha 30 egységből álló szerverrackben vásárolják meg.
Képernyőfotó: Reuters/YouTube
Minden egyes számítógép 800 ezer laboratóriumban tenyésztett, emberi idegsejtet tartalmaz, amelyeket valódi felnőtt donorok bőréből vagy vérmintáiból programoztak át.
A sejtek legfeljebb hat hónapig maradnak életképesek, táplálékot, hőmérsékletet szabályozó, hulladékot szűrő és folyadékegyensúlyt fenntartó életfenntartó rendszer táplálja őket, miközben azok jeleket bocsátanak ki és értelmeznek, alkalmazkodva minden egyes interakcióhoz.
A számítógép legnagyobb előnye a visszafogott energia- és hardverigénye, amely vonzóvá teheti hosszabb kísérletekhez. Egy CL1 egységekből álló rack 850–1000 wattot fogyaszt, ami jelentősen alacsonyabb, mint az AI-feladatok futtatásához szükséges adatközponti berendezések több tíz kilowattos áramigénye.
Brett Kagan, a Cortical Labs tudományos igazgatója kifejtette, hogy „az agysejtek kis elektromos impulzusokat generálnak azzal a céllal, hogy egy szélesebb hálózattal kommunikáljanak”.
„Mi is tehetünk egy ehhez hasonló dolgot, ha kis elektromos impulzusokat adunk be, amelyek információbiteket képviselnek, majd leolvassuk a válaszokat. A számítógép ezt valós időben végzi el, egyszerű kódok segítségével, amelyeket több egymással kölcsönhatásban álló firmware- és hardverréteg dolgoz fel. Milliszekundum alatti ciklusok során olvassák el az információkat, reagálnak rájuk, és új információkat írnak a sejtkultúrába.”
Érdemes elolvasni:
