A Föld tele van rejtett, veszélyes vagy szentnek tartott helyekkel, amelyeket a kíváncsi szemek elől teljesen elzártak. Ezek a területek a tudomány, a történelem, a politika vagy éppen a természetvédelem miatt váltak megközelíthetetlenné – és sokukról csak találgatni tudunk. Íme néhány a világ legszigorúbban őrzött vagy legveszélyesebb helyei közül, ahova szinte senki sem juthat el.
Room 39 – Észak-Korea titkos pénzügyi központja
A híres “39-es szoba” Phenjanban, az észak-koreai Munkáspárt épületében található. Állítólag ez a világ egyik legrejtélyesebb pénzügyi központja, amely titkos cégeken és külföldi bankszámlákon keresztül évi százmillió dolláros bevételt termel az észak-koreai vezetés számára. Működéséről csak szökött disszidensek és hírszerzési jelentések alapján van némi információ — számolt be róla a The Paint Explainer.
Movile-barlang – Egy másik világ Románia mélyén
A délkelet-romániai Mangalia közelében található barlang 5,5 millió éve teljesen elszigetelten fejlődött. A barlang légköre mérgező, oxigénszintje a normál felét sem éri el, ezért rendkívül veszélyes. Mindössze néhány tucat kutató járt odabent. Az itteni ökoszisztéma napfény nélkül él, kénhidrogént és metánt hasznosító mikrobákkal és több tucat egyedi állatfajjal, amely sehol máshol nem található meg a világon.
Csin Si Huang sírja – A kínai császár rejtett nyughelye
Kína első császárának, Csin Si Huangnak sírját soha nem tárták fel. Bár a világhírű agyaghadsereget már 1974-ben felfedezték, a központi sírkamra érintetlen maradt. A kínai hatóságok kulturális tiszteletből és megőrzési okokból zárták le. Az ősi feljegyzések higanyfolyókról számolnak be, és a környező talajban valóban rendkívül magas a higanyszint.
Jamantau-hegy – Oroszország föld alatti rejtélye
Az Urál hegység déli részén található hegy gyomrában a Szovjetunió idején kezdtek építkezni. A területet szigorúan őrzik, célját az orosz hatóságok nem árulták el. Egyesek szerint bányászati létesítmény, mások szerint katonai parancsnoki bunker. Nyugati hírszerzések szerint egy atomháborút is túlélő vezérlőközpont lehet.
Vaszto-tó – Jeges mélységek alatt rejtőző titok
Az Antarktisz több mint 3 kilométeres jégrétegével borított Vaszto-tó legalább 15 millió éve elszigetelt. A rendkívüli hideg és sötétség miatt a hozzáférés rendkívül nehéz és korlátozott. Orosz kutatók 2012-ben érték el a tó vizét, de a mintavételt szigorúan szabályozzák. Feltételezések szerint itt egyedülálló élővilág rejtőzik, amely akár az Európa vagy Enceladus nevű holdakon lévő életformákhoz is hasonlíthat.
Kígyósziget – A természet gyilkos csapdája Brazíliában
A São Paulo partjaitól 30 kilométerre fekvő szigetet arany fejű viperák lakják – egy négyzetméteren akár öt is lehet. Mivel ezek a kígyók rendkívül mérgezőek, a brazil haditengerészet teljesen elzárta a szigetet. Csak tudományos engedéllyel, orvosi kísérettel és ellenméreggel lehet belépni. A kígyók evolúciója és mérgük esetleges gyógyászati felhasználása tudományos szempontból különösen érdekes.
Svalbardi Globális Magbank – Az emberiség biztosítéka
A “Végítélet Magtáraként” is ismert létesítmény Norvégia jeges szigetén található, és több mint egymillió vetőmagmintát tárol a jövő generációi számára. Bár nem tiltott terület, a nyilvánosság elől teljesen elzárt. Csak engedéllyel rendelkező szakemberek léphetnek be, a magok pedig a világ különböző részeiről származnak, tartalékként az esetleges élelmezési válságok idejére.
Lascaux-barlang – Őseink művészete zár alatt
Franciaországban található a Lascaux-barlang, melyben 20 ezer éves barlangrajzokat fedeztek fel. A látogatók lehelete azonban károsította a műalkotásokat, ezért 1963-ban végleg lezárták a barlangot. Ma már csak hű másolatokat lehet megnézni, a valódi barlanghoz csak kutatók férhetnek hozzá, szigorú szabályok mellett.
North Sentinel-sziget – Egy törzs, amely nemet mond a világnak
Az indiai-óceáni szigetet a sentinelek lakják, egy ősi törzs, amely következetesen elutasítja a külvilággal való kapcsolatot. Az indiai kormány betiltotta a látogatást, mivel a törzsnek nincs immunitása a modern betegségekre. Még a jól szándékozó megközelítési kísérletek is gyakran halálos következménnyel járnak. A törzs így a világ egyik utolsó teljesen elszigetelt közössége maradt.
Csernobil 4-es reaktor – A radioaktív múlt öröksége
Az 1986-os nukleáris katasztrófa helyszíne, a 4-es reaktor, ma is szigorúan zárt terület. Bár a környező zónát hivatalos túrák keretében látogatni lehet, maga a reaktor halálosan veszélyes. A 2016-ban épített acélburkolat célja, hogy a sugárzást legalább 100 évig kordában tartsa. A terület tudományos és történelmi szempontból egyaránt kiemelt jelentőségű.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Milyen volt az egyesült Budapest közlekedése?
1000 avar sírt is találhattak Tatabánya határában
itt tudod támogatni az oldalunkat
