A gőzturbinákat sokan Giovanni Branca vagy John Wilkins nevéhez kötik, de a legújabb kutatások egy oszmán tudóst, Takiyuddin Muhammad ibn Ma’rufot helyezik a találmány eredetének középpontjába. Még a 16. század közepén, évtizedekkel Branca előtt, Takiyuddin már részletesen leírta egy gőzzel hajtott forgóeszköz működését, amelynek célja nem más volt, mint a döner kebab nyársának automatikus forgatása.
Takiyuddin (1521–1585), az oszmán tudományos élet kiemelkedő alakja, csillagász, mérnök és feltaláló volt. 1546-ban írta meg et-Turuku’s-Seniyye fi’l-Alati’r-Ruhaniyye („Fontos módszerek az automatikában”) című művét, amelyben számos mechanikai találmányát dokumentálta. A könyvben részletesen bemutatott szerkezetek egyike egy gőz által hajtott eszköz, amely képes volt automatikusan forgatni a húsnyársat — írja a Türkiye Today.
Három megoldás egy célra: hús forgatása
A mű három különböző technológiát ír le, mindegyik célja a nyárs forgatása:
- Az első egy gőz által meghajtott szerkezet, ahol a forró vízből kiáramló gőz hajtja meg a lapátkereket, ami forgómozgást hoz létre.
- A második egy forró levegő által működtetett turbina.
- A harmadik esetben a forgást egy áttételes, kézi hajtású fogaskerék-rendszer biztosítja.
A gőzzel működő eszköznél Takiyuddin egy zárt tartályban melegített vizet használt, ahonnan a gőz egy csövön keresztül távozott, megforgatva a turbinát. A rendszer visszavezette a cső végét vízbe, hogy a víz körforgását biztosítsa – ez már egyfajta zárt ciklusú rendszer előfutára volt.
A hiyel hagyomány folytatója
Takiyuddin munkája szorosan kapcsolódik az iszlám világ ilm al-hiyel hagyományához, amely a pneumatikus és hidraulikus rendszerek működésének elméletével és gyakorlatával foglalkozik. E tudományterület korábbi mesterei között találjuk a Benu Musa testvéreket, al-Birunit, al-Jazarit, al-Muradit, és Takiyuddint is ebbe a sorba illesztik a történészek.
A mű felépítése és jelentősége
Takiyuddin könyve hat fő részből áll, amelyek különböző típusú szerkezeteket mutatnak be:
- Első fejezet: órák.
- Második fejezet: nehéz tárgyak emelésére szolgáló eszközök.
- Harmadik fejezet: vízemelő mechanizmusok.
- Negyedik fejezet: folyamatos hangot kiadó szökőkutak.
- Ötödik fejezet: különféle eszközök.
- Hatodik fejezet: önműködő nyársforgató szerkezet, amely állati erő nélkül forgatja a húst.
Újraírható-e a technikatörténet?
Bár a nyugati világban Branca (1629) és Wilkins (1648) munkáit tekintik a gőzturbina első leírásának, Takiyuddin 1546-os munkája arra utal, hogy az oszmán tudós megelőzte őket. Lehet, hogy a világ első gőzturbinája nem laboratóriumban vagy hadigépen, hanem egy ropogós döner kebab nyársa felett kezdett el forogni.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Milyen volt az egyesült Budapest közlekedése?
1000 avar sírt is találhattak Tatabánya határában
