A kerék az emberiség egyik legjelentősebb technológiai találmánya. Olyannyira alapvető része lett mindennapjainknak, hogy eredete szinte a feledés homályába veszett. Bár hosszú ideig úgy vélték, hogy Mezopotámiában vagy az ókori Egyiptomban született meg az első kerék, egy friss, egyre népszerűbb elmélet szerint a mai Magyarország területén, a Kárpátok bányáinál dolgozó rézércbányászok voltak azok, akik közel 6000 évvel ezelőtt feltalálták a kereket, méghozzá a nehéz ércszállítás megkönnyítésére.
A bánya mélyéről indult a technológiai forradalom?
Képzeljük el, ahogyan elődeink időszámításunk előtt 3900 körül valahol a Kárpát-medencében egy forró és levegőtlen bányában keményen dolgoznak, ahol a mindennapok egyhangú küzdelemként telnek a föld mélyéből kitermelt rézérc cipelésével. Azonban egy délután egy bányász egy különös szerkezettel tér vissza: egy primitív, de hatékony kocsival, amely háromszor annyi nyersanyagot szállít el, mint amennyit egy ember képes lenne cipelni. A Blikk megfogalmazása szerint a jelenet nemcsak a bányászati munka jellegét változtatja meg, hanem az emberi történelem menetét is.
A The Conversation cikke szerint ez a hipotetikus jelenet nem csupán fantázia. Egy 2015-ben megfogalmazott elmélet szerint valóban a Kárpátok bányászai fejlesztették ki a kereket, fokozatosan átalakítva az akkor használt fatörzsekből álló görgőket egy olyan eszközzé, amely mechanikai előnyt biztosított, és amelyből végül kialakult a mai értelemben vett kerék.
How was the wheel invented? Engineers ran computer simulations to reinvent the wheel, revealing how nearly 6,000 years ago, the wheel may have evolved from wooden rollers, driven by the principle of mechanical advantage. An engineering professor explains: https://t.co/BAQxeeg6Xh pic.twitter.com/4TMGZhlG3F
— The Conversation U.S. (@ConversationUS) June 12, 2025
Régészeti leletek és számítógépes szimulációk is alátámasztják
A magyarországi elméletet nem csupán a fantázia és a történelmi logika támasztja alá. A régészek több mint 150 apró, agyagból készült, négykerekű kocsimodellt tártak fel ebben a térségben, melyek külső mintázata fonott kosarakra emlékeztet: épp olyasmikre, amilyeneket a bányászok használtak szállításra. A szénizotópos vizsgálatok szerint ezek a kisméretű modellek a keréken gördülő járművek legkorábbi ismert ábrázolásai.
A The Conversation-ben megjelent elemzés rámutat, hogy a kerék kialakulása nem egyik napról a másikra történt. Számítógépes szimulációk szerint a fatörzsekből kialakított görgőket először úgy módosították, hogy azok félig süllyesztve illeszkedjenek a kocsi aljához, így együtt gördültek a járművel, és nem kellett őket folyton előre cipelni. Ez a lépés volt az első áttörés, amelyet a görgők formájának fokozatos átalakulása követett: a súrlódás miatt keskenyebb lett a tengelyrészen, és végül kialakult a ma is ismert kerék szerkezete.
Tényleg a mai Magyarország területén találhatták fel a kereket?
Bár a tudomány máig nem tudja egyértelműen kijelenteni, ki és hol találta fel pontosan a kereket, ez az elmélet különösen izgalmas a magyar olvasók számára. Elképzelhető, hogy egy olyan találmány, amely ma is mozgatja a világot (az autóktól a vonatokon át egészen a repülőgép-futóművekig), épp a mai Magyarország területén született meg?
Ha ez így van, akkor a világ egyik legmeghatározóbb technológiai vívmánya a Kárpát-medencéből indult útjára, bányászok keze nyomán, akik egyszerű eszközeik továbbfejlesztésével olyan örökséget teremtettek, amely több mint ötezer éve gördül tovább az emberiség történetében.
Ez az elmélet még vitatott, de a leletek, a környezeti adottságok és a számítógépes modellek mind azt sugallják: jó eséllyel állíthatjuk, hogy a kerék bölcsője nem Mezopotámia volt, hanem a mai Magyarország területe.
Érdemes elolvasni:
- Megfejtették a neandervölgyiek vándorlási útvonalát
- Ekkora lenne a húsgombóc, amelybe mindannyiunkat beledarálnának
- Ezek voltak a halál leggyakoribb okai a Római Birodalomban
Kiemelt kép: depositphotos.com
Forrás: