Több ezer milliárd forintnyi kincset szállított a legdrágább hajóroncs
Több mint három évszázaddal a süllyedése után az 1708-ban a Karib-tengeren elsüllyedt spanyol hadihajó, a San José az egyik legjelentősebb régészeti és történelmi felfedezésnek bizonyult, amely egyben a világ legértékesebb hajóroncsaként vált ismertté. A hajó maga több mint 200 tonna aranyat, ezüstöt, smaragdokat és egyéb értékes kincseket szállított, melyek értékét ma akár 17-20 milliárd dollárra becsülik.
A CNN szerint a San José a spanyol armada egyik legnagyobb gályája volt, 64 ágyúval felszerelve, és 600 emberrel a fedélzetén, amikor 1708. június 8-án egy brit hadihajókkal vívott csata során elsüllyedt a Panamából Kolumbiába tartó útján. A hajó rakománya a dél-amerikai Potosí bányáiból származó értékes nemesfémeket és drágakövek voltak, amelyek a spanyol örökösödési háború finanszírozását szolgálták.
Tengeri ütközet Cartagenánál, 1708. május 28. A brit flotta megtámadja a spanyol arany flottát. Egy spanyol hajót elfognak, a spanyol kincsek nagy részét szállító San José pedig a Santa Bárbara felrobbanása miatt szintén megsemmisül. Samuel Scott (1702–1772) festménye. (CC-BY-SA-3.0 and GFDL)
A hajóroncsot 2015-ben azonosította a kolumbiai haditengerészet, miután több évig tartó kutatások és távirányítású vízalatti járművek segítségével végzett felderítések során megtalálták a hajó bronzból készült ágyúit, amelyek delfinmotívummal voltak díszítve. A delfinek a korabeli spanyol hajók jellegzetességei voltak. A roncs mintegy 600 méteres mélységben fekszik a karibi tengerfenéken, így a kutatásokhoz speciális technológiára van szükség.
A felfedezés után heves nemzetközi jogi viták alakultak ki a kincs tulajdonjogáról. Kolumbia álláspontja szerint a roncs és annak kincsei az ország kulturális örökségének részét képezik, mivel a hajóroncs a kolumbiai területi vizekben található, és ezért az államé. Ezzel szemben Spanyolország azt állítja, hogy a hajó és a rajta lévő kincsek spanyol állami tulajdonban maradnak, függetlenül attól, hogy már több mint 300 év is eltelt a hajó elsüllyedése óta.
A Sky News szerint emellett az amerikai Sea Search Armada (SSA) cég is követeléseket támaszt, amely az 1980-as években állította, hogy ők fedezték fel először a hajóroncsot, és ezért részesedést követel a kincs értékéből. Továbbá az őslakos dél-amerikai közösségek is igényt tartanak a kincs egy részére, mivel az értékes nemesfémeket és drágaköveket a gyarmati időkben az ő földjeikről bányászták ki.
Képernyőfotó: Los Informantes/YouTube
A hajóroncsról készült felvételeken látható aranyérmék, amelyeket 1707-ben, Limában vertek, és amelyek a spanyol birodalom jelképeit viselik, megerősítik a hajó azonosságát. Ezek az érmék 32,5 milliméter átmérőjűek és körülbelül 27 gramm súlyúak, és a korszak legnagyobb értékű pénznemének, az escudónak felelnek meg. Az érmék jelzései – például az “L” a limai verőhelyre, az “8” az értékjelzésre, és az “H” Francisco de Hurtado szobrász nevére utalnak – hitelesítik azokat.
A San José roncsának sorsa jelenleg a Nemzetközi Büntetőbíróság kezében van, amely a tulajdonjogi vitát hivatott eldönteni. Kolumbia elnöke, Gustavo Petro elrendelte a roncs védelmét és a kincs 2026-ig történő feltárását, miközben a helyszínt titokban tartják a hajóroncs megóvása érdekében.
A felfedezés nemcsak a tengeri régészet egyik legnagyobb sikere, hanem egyben egy heves nemzetközi jogi és kulturális vita alapja is. A San José története és kincsei még hosszú ideig foglalkoztatják a kutatókat, és még a jogászoknak is igazi kihívást jelenthet.
Érdemes elolvasni:
