6 budapesti terület, amit talán most láthatsz utoljára

Nem Rákosrendező az egyetlen terület, ami rohamosan épül le a fővárosban – ezeket a városrészeket talán utoljára láthatod, mielőtt teljesen leépülnek vagy átalakulnak.

Óbudai Gázgyár

Kép: 12akd/ Wikimedia Commons

Az Óbudai Gázgyár 1910-ben nyílt meg és hosszú évtizedekig egész Budapestet ellátta gázzal. A Dunához közeli elhelyezkedése, a különleges vöröstéglás épületek és az ipari monumentalitás különleges hangulatot adtak a területnek. Még lakótelep is épült a dolgozóknak, ma is működő közösséggel. Vezetett túrával az elhagyatott épületek megtekinthetők, bár a Budapest Városművek honlapja tájékoztat, hogy speciális biztonsági rendelkezések vonatkoznak a látogatásra.

A gyár 1984-ben bezárt, de az ipari szennyezés miatt a föld és a talajvíz továbbra is mérgezett. Az épületek nagy része romosan áll. Amennyiben a városvezetés nem lép, a területet valószínűleg üzleti befektetők fogják újrahasznosítani: lakóparkok, magánfejlesztések és a múlt végleges eltörlése fenyegeti.

Mocsárosdűlő

A Mocsárosdűlő Óbudán, a Bécsi út és az Aranyhegyi-patak között húzódik, írja a BudAPPest. Ez az egykori lápvilág utolsó darabja a fővárosban, ahol még most is megtalálhatóak kétéltűek, vízinövények, mocsári teknősök és védett madárfajok.

Bár a terület egy része természetvédelmi oltalom alatt áll, gyakori az illegális motoros közlekedés és szemétlerakás. Egyre többször merül fel, hogy sportlétesítmények vagy lakóépületek települnének ide, pedig a Mocsárosdűlő olyan természetvédelmi mintaterület lehetne, ahol az oktatás, a kutatás és a rekreáció találkozik.

Kőérberek zöldterületei

Újbuda déli részén, a Gazdagrét és Kamaraerdő közé szorult Kőérberek városrész egykor a budai oldal természetes csapadékelvezető rendszere volt, vizes élőhelyekkel, békák, gyíkok, nádasok, gyümölcsfák és madarak birodalmával.

Kőréberek a Hosszúréti-patakkal. Kép: VinceB/ Wikimedia Commons

A 2000-es évek elején megindult urbanizáció gyorsan átrajzolta a tájat. A megmaradt néhány hektáros területet ma is használják természetjárók, kutyasétáltatók és időnként madármegfigyelők is, de a zöldfoltokat mára lakóparkok veszik körül. Bár a lakóövezethez mesterséges tavakat is létrehoztak, a természetes élőhelyek többsége beépítésre került vagy elkerítve várja sorsa végét.

Újpesti rendezőpályaudvar és rakpart

Rákosrendezőnél talán kevésbé ismert, de hasonló állapotban van az Újpesti vasúti rendezőpályaudvar is. A létesítmény és a mellette húzódó Duna-part hosszú ideig Budapest egyik legforgalmasabb szállítási csomópontja volt. Itt futott össze a Dunai hajóforgalom, a vasúti szállítás és az iparvállalatok áruszállítása. A területen számos ipari csarnok, sínpár, vasúti műhely és raktár működött.

A rendszerváltás után az ipari funkciók leépültek. A környéket ma főként elhagyott épületek, graffiti-rajzokkal tarkított falak és spontán zöld területek jellemzik. Ugyanakkor, a Duna közelsége miatt, a befektetők figyelme egyre inkább erre a zónára irányul. Az elmúlt években több terv is született a terület hasznosítására: modern lakópark, zöldfolyosó, kulturális központ, irodaház, de egyik sem valósult meg teljes egészében.

Kőbánya egykori bányaterületei

A 18–19. században Kőbánya adta Budapest építőköveinek nagy részét, a mészkőbányák pedig hatalmas krátereket, barlangokat, pincerendszereket hagytak maguk után. Ezekben a földalatti üregekben sörfőzdék, pincészetek, majd raktárak épültek ki, a terület mára a főváros egyik legösszetettebb ipari és történeti örökségévé vált.

Az egykori kőfejtők többsége mára elhagyatott, sok pince beomlott vagy életveszélyessé vált. Egyes részek, mint a Dreher-pincék vagy a Törley-pincék, turisztikai vagy ipari célra még használhatóak lennének, de legtöbbjük ma már zárt, alig dokumentált vagy feltérképezetlen. A területre a fejlesztők sokáig inkább ráépítettek, mintsem megőrizték volna.

A Kis-Duna holtága Dunaharasztiban. Kép: Globetrotter19/ Wikimedia Commons

Soroksári Kis-Duna ág

A Soroksári Kis-Duna-ág sokáig volt a horgászok, evezősök és természetkedvelők paradicsoma. A vízpartot nádasok, ligetek, homokos kis strandok és csendes csónakkikötők szegélyezik.

A partszakasz néhol még mindig megőrizte természetes jellegét, de az egyre növekvő lakóparki fejlesztések fokozatosan kiszorítják az őshonos növény- és állatvilágot. Az élőhelyek már most feldarabolódnak; eltűntek a récék, kevesebb a hal, a vízminőség pedig ingadozik.

A terület sorsa attól függ, hogy a városvezetés és a civil szervezetek mennyire működnek együtt. Ha sikerül ökoturisztikai irányba terelni a fejlődést, tanösvényekkel, vízi túrákkal, madármegfigyelőkkel a zóna új életet nyerhet.

Ez is érdekelhet:

• Budapesti bringások, figyelem! Holnaptól megszűnik egy népszerű lehetőség
• Brutális hőség és jégeső: kánikulából csap át ítéletidőbe az ország
• A Szegedi Katicabogár: Magyarország első tanuló robotja, amely nemzetközi elismerést kapott