Bevándorlók vagy kivándorlók vannak többen? Így változott Magyarország népmozgása 1995 óta

1995 óta minden évben több bevándorló érkezett Magyarországra, mint ahányan elhagyták az országot – erről beszélt Szalai Piroska, a miniszterelnök egy biztosa hétfőn a közmédiában, az Eurostat adataira hivatkozva.

Szalai elmondta, hogy összesen 1,3 millió ember érkezett Magyarországra, míg körülbelül 700 ezren távoztak. Kifejtette: bevándorlónak számít az, aki több mint egy évig Magyarországon tartózkodik, míg kivándorlónak azt tekintik, aki legalább egy évig nem tér vissza külföldről. Hozzátette, hogy a Magyarországon tanuló külföldi diákok is beleszámítanak a bevándorlók közé, de ha végzés után hazamennek, akkor a kivándorlási statisztikákban jelennek meg. Hasonlóképpen a hosszabb külföldi munkát vállaló magyarok kivándorlónak minősülnek, de ha egy-két év után hazatérnek, újból bevándorlónak számítanak.

Szalai szerint a kormány családtámogatási intézkedései jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy fiatal gyerekes családok visszatérjenek Magyarországra. „Ilyen volumenű és ilyen sokszínű családtámogatási rendszer csak nálunk létezik” – emelte ki.

Magyar Péter és Orbán Ráhel

Megjegyezte azt is – bár ennek pontos oka nem derült ki –, hogy a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter is a kivándorlók közé tartozott feleségével, Varga Judit korábbi miniszterrel együtt, amikor a 2010-es években Brüsszelben dolgoztak a kormánypártnak. Amikor hazatértek három gyermekükkel, öten lettek újra bevándorlók az adott évben. Hasonló példa lehetne Orbán Viktor lánya, Orbán Ráhel, aki férjével Spanyolországba költözött, és jelenleg kettős életet élnek, amíg a család az Egyesült Államokba költözik.

ez is érdekes lehet:

• Elfogyunk: döbbenetes, hányan hagyták el Magyarországot 10 év alatt

1995 előtt

1995 előtt bizonyos történelmi események idején jelentősen megnövekedett a migráció, különösen az 1956-os forradalom és a berlini fal leomlása után. Emellett a Szovjetunió összeomlását követően sok, környező szocialista országokban (pl. Románia, Ukrajna) élő magyar úgy döntött, hogy Magyarországra költözik, hogy ne kelljen kisebbségként élnie.

Az EU-csatlakozás óta több százezren hagyták el Magyarországot

A kivándorlás legaktívabb időszaka Magyarország európai uniós csatlakozása után következett be, különösen 2010 és 2016 között. Ez a hullám főként gazdasági okokra vezethető vissza: sok fiatal és magasan képzett magyar döntött úgy, hogy külföldön próbál szerencsét jobb fizetésért és karrierlehetőségekért.

A legnépszerűbb célországok Németország, az Egyesült Királyság (a Brexit előtt) és Ausztria voltak. Emellett sokan választották Svájcot, valamint kisebb számban Kanadát és az Egyesült Államokat is. Sokan munkát vállalni mentek ki, mások tanulni, családegyesítés céljából, vagy egyszerűen más életminőség után kutatva.

És mindezek után, a népesség

Magyarország népességi helyzete továbbra is aggasztó: a demográfiai adatok szerint 2025-ben jelentős romlás várható. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt években rekordmértékű volt a népességfogyás. Soha nem született ilyen kevés gyermek, miközben a halálozási számok továbbra is magasak. 2024-ben a magyarországi népesség várhatóan 9,54 millióra csökken, ami 0,47 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest – ez a második legrosszabb arány 2001 óta, amit csak a 2012-es 0,54 százalékos csökkenés előz meg.

Magyarország népessége 1989-ben még meghaladta a 10,4 millió főt, 2025-re viszont 9,6 millió alá csökkenhet – ami hosszú távú tendenciára utal.

Olvass még ebben a témában: népesség

ez is érdekes lehet:

Még soha nem élt ennyi külföldi Magyarországon: honnan jönnek és miért épp ide?

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary