Kelták aranya a magyar határ közelében – 2200 éves falu nyomára bukkantak
A Cseh Köztársaság északkeleti részén Bohémiában fedeztek fel egy 2200 éves kelta települést. A lelőhely a kelták rengeteg arany- és ezüstérméjét, ékszerét és díszes kerámiáját rejtette: egy igazi kincsesfalu, amely új fényt vet a közép-európai vaskor történetére.
Kelták a Kárpát-medencében
A kelták az i. e. 5. század végén érkeztek a Kárpát-medencébe, valószínűleg a Duna mentén haladva. Fontos stratégiai útvonal vezetett erre, amely összekötötte a Baltikumot az Adriai-tengerrel, így a térség kereskedelmi csomóponttá vált. A kelták hamar elérték a Dunakanyart, és egészen a mai Hatvan környékéig terjeszkedtek.
A Gundestrupi üst motívuma – egy művészeti mestermunka, feltehetően a kelta kultúrából. Forrás: Wikimedia Commons
A helyi népek és a kelták közötti kapcsolat egyedülálló gazdagságban és változatosságban mutatkozik meg a régészeti leletekben. A most felfedezett településhez hasonló helyszínek tárják fel, milyen jelentős kereskedelmi, kézműves és vallási központok működtek a Kárpát-medencében. Ezek a leletek – finom művészeti alkotásoktól kezdve ritka fémekig – fontos nyomai annak, hogy a kelták nem csak harcosok, hanem kifinomult társadalmi és gazdasági életet élő közösségek voltak.
A felfedezett város
A Hradec Králové-i Kelet-Csehországi Múzeum régészei és társaik együtt tártak fel a La Tène-kori kelta települést. Ez a Hradec Králové közelében talált lelőhely mérete és jellege alapján egyedülálló az egész Cseh Köztársaságban. A település valószínűleg egy régiókon átívelő kereskedelmi központként működött, amire utalnak a borostyánból, aranyból és ezüstből származó értékes leletek, valamint a magas színvonalú kerámiák maradványai.
A Cseh Köztársaság észak-középső részén, Hradec Králové városa közelében található település óriási volt – mintegy 25 hektár, ami közel 47 amerikai futballpálya méretének felel meg – mondta Tomáš Mangel, a Hradec Královéi Egyetem régészprofesszora, az ásatások társvezetője.
A település virágkora az i. e. 2. századra tehető, vagyis a jellegzetes erődített központok megjelenése előtti időszakra. A feltárások során nemcsak arany- és ezüstpénzek, hanem érmebélyegek, kerámiaedény-töredékek, házak alapjai, műhelyek és egy vagy két szentély maradványai is előkerültek.
Több mint 22 ezer zsáknyi lelet került elő, ami az egyik legnagyobb régészeti anyagnak számít Csehország történetében.
Újraírják a kelta történelmet
A most feltárt település nemcsak mérete és gazdagsága miatt számít páratlan leletnek, hanem a benne rejlő szervezettség és összetettség is meglepte a régészeket. Az arany- és ezüstérmék mellett pénzverő eszközök, kézműves műhelyek, sőt vallási helyszínek maradványai is előkerültek, amelyek mind arra utalnak, hogy már jóval a később híressé vált, erődített kelta városok (oppidumok) megjelenése előtt is fejlett, jól szervezett és virágzó közösségek léteztek ebben a régióban.
Jelenleg a feltárt tárgyakat alapos restaurálás és vizsgálat alatt tartják, hogy minél többet megtudhassanak ezekről az eddig kevésbé ismert közösségekről. A múzeum tervei szerint a nyár második felében a nagyközönség számára is bemutatnak egy válogatást a legérdekesebb leletekből, így bárki megismerheti ezt az izgalmas, új fejezetet a közép-európai vaskor történetében. Nem csupán arany és ezüst tárgyak kerültek napvilágra, hanem egy eddig rejtett világ, amely új megvilágításba helyezheti a kelták társadalmi és gazdasági életét.
A kiemelt kép csak illusztráció. Forrás: Wikimedia Commons
További szenzációs régészeti leletek:
