Balatonfüred hallatán nem véletlen, hogy legtöbbünk a nyári nyaralásokra, a Balaton-parti fürdőzésre és az elegáns Anna-bálokra gondol. Azt azonban kevesen tudják, hogy a város nevének eredetéhez mindennek semmi köze nincs.
A „füred” szó ugyanis nem a fürdésre vezethető vissza
A We Love Balaton cikke szerint a 19. századra a köznyelv már másként értelmezte a nevet: sokan a szót a „fürdő” rokonának tartották, s ebből született az a félreértés, amely más települések nevére is hatással volt. Így jöttek létre a mesterséges névadások, mint például Lillafüred, Mátrafüred vagy Káptalanfüred. Balatonfüred tehát akaratlanul is mintaadóvá vált, pedig a névnek eredetileg semmi köze nem volt a Balatonhoz.

A település népszerűségét sokáig nem a tó, hanem a savanyúvíz-források alapozták meg. A szénsavas, ásványi anyagokban gazdag vizeket már a rómaiak is ismerték és használták. A legenda szerint Diocletianus császár felesége is itt nyerte vissza egészségét. A források vizét 1772-ben hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították, és ettől kezdve a gyógyulni vágyók kedvelt úti céljává vált a település. Szív- és keringési problémákkal küzdők keresték fel, a mai Szívkórház is egykori fürdőház helyén áll.
Ma nehéz elképzelni, de a 18. században a Balatonban való fürdést veszélyesnek tartották. Azt gondolták, a víz károsítja a bőrt, sőt, ráncosít. Az első tutajszerű fürdőházak csak a század végén jelentek meg, később pedig a kosáruszodák, amelyek biztonságos merülést kínáltak még azoknak is, akik nem tudtak úszni. A 19. század végére a balatoni hidegfürdőzés divattá vált, ekkor indult el igazán a tó körüli nyaralókultúra.
Balatonfüred nevének eredeti jelentése „fürjes hely” volt
Balatonfüred különleges szerepet játszott a reformkorban is: a város a politikai és kulturális élet központjává vált. Itt rendezték meg 1825-ben az első Anna-bált, megépült a Dunántúl első kőszínháza, és innen indult a Kisfaludy gőzhajó. A kor pezsgő társadalmi élete, a gyógyvíz és a Balaton vonzereje együtt tette a települést az ország egyik legfontosabb üdülőhelyévé.
Ma Balatonfüred a Balaton északi partjának „fővárosaként” ismert, ám neve egy apró madárhoz, a fürjhöz kötődik. A félreértett örökség mégis különleges történetet adott a városnak, amely megformálta egy település identitását, és sok másikat is inspirált.
Érdemes elolvasni:
- Szakértők figyelmeztetnek: Már 10 év múlva fürdésre alkalmatlan lehet a Balaton!
- Invázió: Nem lehet megmaradni a Balatonnál, szájba, fülbe, orrba másznak a szúnyogok – VIDEÓK
- Ezek a legbiztonságosabb magyar települések: itt éjjel is bátran sétálhatsz egyedül
Source: