Öt legendás tárgy a magyar történelemből, amiknek kalandos múltjuk van
A magyar történelem számos tárgyi emléket hagyott maga után, néhány közülük azonban messze túlmutat hétköznapi használatán: kalandos utakat járt be, háborúkat és politikai intrikákat élt túl, és ma is képes lenyűgözni azokat, akik a közelükbe kerülnek.
Szent László-herma, a lovagkirály titkos ereklyéje
A Szent László-herma a győri Bazilika Héderváry-kápolnájában található, és I. László magyar király koponyájának egy darabját tartalmazza. A herma gótikus ötvösművészet egyik kiemelkedő példája, és a magyar katolicizmus egyik legfontosabb történelmi ereklyéje. A hermát koronázási ceremóniákon is használták, és időközben az ország ikonikus relikviájává vált. Ma a hívők és a történelmi érdeklődők számára egyaránt izgalmas pillanatot nyújt, amikor a legendás király arcát nézhetik a fémből formált mesteri alkotásban.
A Szent László-herma, Fotó: Mayer Jácint
Bornemissza Gergely tüzes kereke
Bornemissza Gergely, az egri vár egyik híres védőjének találmánya, a „tüzes kerék”, ami kiemelkedő helyet foglal el a magyar hadtörténetben. A legenda szerint a szerkezetet rozsdás és tört puskacsövekből állította össze, dróttal rögzítetve, és a köztük lévő réseket pedig forgáccsal, kénnel, faggyúval és szurokkal tömte ki. Kétoldalt deszkával erősítette, a kerék alá pedig széles talpat készíttetett, hogy stabil maradjon a harc közben.
„Csodájára járt annak a pokolgépnek az egész vár népe.” — Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Az egri ostromban használt tüzes kerék rekonstrukciója. Kép: Wikimedia Commons
Babits Mihály írógépe, ami túlélt egy bombatámadást
Babits Mihály, a XX. század egyik legnagyobb költője és írója életművének jelentős részét egy hordozható írógépen alkotta. Halála után a gép a költő legendás könyvtárával együtt a Baumgarten Alapítványhoz került, de az emlékmúzeumnak szánt dolgozószoba 1945-ben, Budapest ostroma alatt bombatalálatot kapott, és szinte teljesen elpusztult. A romok közül egyedül az írógépet sikerült megmenteni, amely így vált a költő személyes és alkotói emlékének egyik legfontosabb tárgyává. 1961-ben került véglegesen a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe, ahol ma is látható.
Parlamenti pulpitus
1912 júniusában merényletet kíséreltek meg Tisza István miniszterelnök ellen a Magyar Parlamentben. Amikor rálőttek a miniszterelnökre, a golyó a pulpitus falába csapódott, és a golyónyomok még ma is láthatók a fa felületén. emlékeztetve azokra a feszültségekre, amelyek a korabeli politikai életet jellemezték. Bár a merénylet szerencsére nem végződött tragédiával, az esemény jól dokumentált és a mai napig a parlamenti történelem részét képezi.
Képviselőház a magyar Parlament épületében, középen a pulpitus. Kép: Wikimedia Commons
Lehel fejedelem kürtje
Lehel fejedelem elefántcsont kürtje. Kép: Wikimedia Commons
A legkorábbi magyar krónikák – például a Képes Krónika – úgy adják elő, hogy Lehel fejedelem a fogságba esett magyar vezérek közül szót kért, hogy még egyszer megfújhassa kürtjét. Ekkor odalépett a német császárhoz, és a hangszerrel agyonütötte. Bár a történet mitikus, a kürt maga valós tárgy: a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik, aranyozott rézborítással. A kürt minden egyes görbült részlete a középkori kovácsmesterség mesterművét idézi, és a látogatók egy darabka élő legendát láthatnak.
Ez is érdekelhet:
- Öt zseniális magyar feltaláló, akikről méltatlanul keveset beszélünk
- Miért nem fogott össze inkább IV. Béla a mongol “rokonokkal” ahelyett, hogy Európát védte?
- Kádár-titkok: Brezsnyev visszacsatolta volna Erdélyt Magyarországhoz?
Borítókép: Wikimedia Commons
