Egy friss ENSZ-jelentés súlyos megállapításokat tett Észak-Korea emberi jogi helyzetéről: a diktatúra egyre szélesebb körben alkalmazza a halálbüntetést, többek között olyan „bűncselekményekért” is, mint külföldi filmek vagy sorozatok nézése és terjesztése. A beszámoló több mint 300 olyan menekült interjújára épül, akik az elmúlt tíz évben hagyták el az országot.
Nyilvános kivégzések félelemkeltés céljából
A jelentés szerint 2015 óta legalább hat új törvény tette lehetővé a halálbüntetés kiszabását, köztük a külföldi médiatartalmak fogyasztásáért. Az interjúkban megszólalók arról számoltak be, hogy 2020 óta gyakoribbá váltak a nyilvános kivégzések, amelyeket kivégzőosztagok hajtanak végre – számolt be a BBC.
Egy menekült, Kang Gyuri, aki 2023-ban szökött meg, arról beszélt, hogy három barátját végezték ki dél-koreai tartalmak birtoklásáért. Egy 23 éves barátja tárgyalásán is jelen volt, akit kábítószer-kereskedőkkel együtt ítéltek halálra. „Mostantól ugyanolyan súlyosnak tekintik ezeket a cselekményeket” – mondta.
Az élet szinte minden területét ellenőrzik
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala úgy fogalmaz: ma a világon egyetlen más társadalom sem él olyan szigorú ellenőrzés alatt, mint az észak-koreai. A megfigyelés a technológiai fejlődésnek köszönhetően még átfogóbbá vált.
A helyzet 2019-ben romlott drámai mértékben, amikor Kim Dzsongun felmondta a Nyugattal és az Egyesült Államokkal folytatott diplomáciai kapcsolatokat, és teljes mértékben a fegyverkezési programra összpontosított. Azóta az emberek mindennapi körülményei és alapvető jogai is romlottak. A legtöbb menekült arról számolt be, hogy a napi háromszori étkezés luxusnak számított, sok család éhezett a COVID-járvány idején.
Kényszermunka és politikai táborok
A rezsim egyre több kényszermunkát is alkalmaz. Szegényebb családok fiataljait „rohamdandárokba” toborozzák, akik építkezéseken vagy bányákban végeznek életveszélyes munkát. A halálesetek gyakoriak, de a hatalom ezeket „áldozatként” állítja be, amelyeket Kim Dzsongunnak hoznak. A jelentés szerint az utóbbi években még árvákat és utcagyerekeket is tömegesen soroznak be.
Az ENSZ arról is beszámolt, hogy legalább négy politikai fogolytábor továbbra is működik, miközben a „hagyományos” börtönökben elterjedt a kínzás, az alultápláltság és a túlmunka. Számos menekült személyesen látott foglyokat meghalni ezek következtében.
Nemzetközi elszigeteltség és blokkolt szankciók
A jelentés szerint Észak-Korea „majdnem teljes ellenőrzés alá vonta” polgárai életét, elvéve tőlük a lehetőséget, hogy gazdasági, társadalmi vagy politikai döntéseket hozzanak önállóan.
Az ENSZ felszólította a nemzetközi közösséget, hogy az ügyet terjesszék a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé. Ehhez azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése szükséges, amelyet Kína és Oroszország 2019 óta többször is megakadályozott. Észak-Korea a két nagyhatalom hallgatólagos támogatását élvezi, amit az is jelez, hogy Kim Dzsongun nemrég Pekingben együtt jelent meg Hszi Csin-pinggel és Vlagyimir Putyinnal egy katonai parádén.
ENSZ: változásra van szükség
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa hangsúlyozta: ha a jelenlegi helyzet folytatódik, az észak-koreaiak további szenvedésre, brutális elnyomásra és félelemre számíthatnak. Az ENSZ arra szólítja fel a phenjani rezsimet, hogy szüntesse meg a halálbüntetést, zárja be a politikai börtöntáborokat, és kezdjen el polgárainak emberi jogokról oktatást biztosítani.
Bár a nemzetközi fellépést Kína és Oroszország akadályozza, a jelentés szerint a fiatalabb generáció körében erősödik a vágy a változás iránt.
Forrás: