5 hatalmas győzelem a magyar történelemből, amiről alig hallottál

A magyar történelem legismertebb ütközetei – mint Pozsony 907 vagy Nándorfehérvár 1456 – mindenki számára ismerősek. De számos olyan győzelem akad, amelyekről alig hallottunk, pedig döntő szerepük volt a haza védelmében és a magyar hadak hírnevének megalapozásában. Most öt ilyen diadalt idézünk fel.

1. Lajtamellék (1146)

II. Géza alig tizenegy évesen került a magyar trónra, mégis hamar szembe kellett néznie az uralkodását fenyegető legnagyobb veszéllyel. A fiatal király hatalmát ugyanis Könyves Kálmán törvénytelen fia, Borisz kérdőjelezte meg, aki magának követelte a koronát. A trónkövetelő III. Konrád német-római császár és II. Henrik osztrák őrgróf támogatásával zsoldossereget toborzott, és 1146 nyarán Magyarországra tört. Az Arcanum forrásai alapján a Bécsi Képes Krónika így írt erről a csatáról:

„Bár a német császár nem jött el a király ellen, azért Németországnak csaknem egész erejét indította útnak Magyarország kiirtására.“

Géza azonban nem maradt egyedül a hatalmas sereggel szemben, nagybátyja, Belos bán is mellé állt, és együtt vezették a magyar hadat a betolakodók ellen.

„Miután pedig a királyt karddal felövezték, az Úr dicsősége tündöklék fölötte, szíve pedig isteni ihlettől megbátorodott s mintha erősebbé vált volna, mint azelőtt volt, kiderült ábrázattal, nagy vidáman ment bele az ütközetbe.“

A Lajta folyó mellett került sor az ütközetre, ahol a magyarok először vetették be szervezetten nehézlovasságukat. A magyar sereg megmutatta, hogy már a könnyűlovas harcmodoron túl nyugati mintára felszerelt lovagokkal is szembe tudnak szállni az ellenséggel.

II. Géza (1130–1162), Magyarország királya. Josef Kriehuber litográfiája Moritz von Schwind rajza után.

A heves csata közben a jól felfegyverzett német és osztrák sereg alulmaradt majd összeomlott, Borisz pedig menekülni kényszerült. A diadalnak messze híre ment, és ezzel együtt annak is, hogy a Magyar Királyság képes megvédeni függetlenségét a birodalmi befolyással szemben, és már a nyugati hadviselés szabályai szerint is megállja a helyét.

2. A második tatárjárás (1285)

Kevesen tudják, de az 1241-es pusztítás után a tatárok még egyszer megpróbálták betörni Magyarországra. 1285-ben két irányból hatoltak be, Nogaj kán serege Erdély felől, míg Batu kán unokája, Telebuga Sáros és Zemplén vidékén át támadott. A magyar királyság azonban ekkorra már felkészült – a korábbi katasztrófa nyomán az országot már kővárak és erődített városok hálózata védte.

Az ostromok sorra kudarcba fulladtak, a lakosság többsége menedéket talált a falak mögött. Amikor a tatárok kénytelenek voltak visszavonulni, a magyar csapatok üldözőbe vették őket, és a Kárpátok hágóin súlyos veszteségeket okoztak a menekülőknek. Ez a fontos de kevésbé ismert győzelem sorozat azt bizonyította, hogy Magyarország képes volt tanulni a korábbi katasztrófából, és többé nem volt kiszolgáltatva a mongol támadásoknak.

3. Brenta menti csata (899)

A honfoglalás után a magyar seregek Itáliáig nyomultak, ahol 899. szeptember 24-én I. Berengar itáliai király hadaival kerültek szembe. Berengar serege legalább háromszor akkora lehetett, mint a magyaroké, mégis a Brenta folyónál a honfoglalók színlelt megfutamodás után hirtelen törtek rá az üldözőkre. A meglepett itáliai sereg rendje felbomlott, és a magyarok döntő csapást mértek rájuk. Ez a győzelem mutatta meg először Nyugat-Európának a honfoglalók katonai erejét.

Egész Európát rettegésben tartották a magyar lovasíjászok a Honfoglalás után.

4. Otranto visszafoglalása (1481)

Mohamed szultán a XV. század közepén már Itália meghódítását tervezte. 1480 nyarán 20 ezres török sereg szállt partra az Adria túloldalán, és Otranto városát heves ostrom után el is foglalta. A hír sokkolta egész Európát. Úgy tűnt, a török hadak előtt megnyílik az út Itália belseje felé.

A következő hónapokban kicsit megkésve, de megkezdődött a felmentő hadjárat szervezése. Ebbe kapcsolódott be Hunyadi Mátyás, aki Magyar Balázs vezetésével 700 fős elit magyar alakulattal segítette a keresztény seregeket. 1481 szeptemberében, II. Mehmed szultán halálát követően, Alfonso d’Aragona vezetésével a keresztény csapatok végül visszafoglalták Otrantót.

Az Otrantói vértanúk koponyá‎i az Otrantói katedrálisban. Kép: Wikimedia Commons / Laurent Massoptier

A győzelem megakadályozta, hogy a törökök hídfőállást építsenek ki Dél-Itáliában, és ezzel hosszabb időre megállította az oszmán terjeszkedést a félszigeten. Bár nem egyedül magyar győzelem, a Hunyadi által szervezett egység is részt vett a küzdelmekben, és nagyban  hozzájárult ahhoz, hogy Otranto ismét keresztény kézre kerüljön.

5. Esztergom visszavétele (1595)

A tizenötéves háború egyik első nagy sikere volt Esztergom 1595-ös visszafoglalása, amikor a magyar és a császári seregek közösen indítottak támadást a város felszabadítására. A hadjáratot Mansfeld Károly gróf, valamint Pálffy Miklós komáromi főkapitány vezette.

Az ostrom heteken át tartott: a keresztény csapatok tüzérséggel lőtték a falakat, több rohamot is indítottak, miközben a török védők elszántan próbálták visszaverni őket. Végül egy összehangolt támadás során sikerült rést ütni a város védelmén, és a katonák betörtek a belső erődbe is.

A győzelem óriási lelkesedést váltott ki, és megerősítette a végvári vonalat. Bár a háború végül nem hozott tartós felszabadulást, Esztergom visszavétele az egyik legsikeresebb fejezete lett a korszaknak.

Az alábbi válogatás az Autentika YouTube-csatorna egyik összeállítása nyomán készült.

Ha érdekelnek hasonló érdekességek, itt találsz még több írást történelem témában.

Kiemelt kép: Depositphotos.com