Új szakasz Üzbegisztán közlekedéspolitikájában: fenntartható útvonalak és regionális integráció
Üzbegisztán kettős szárazföldi állam, amely évek óta szenved a tengertől való távolságtól. A magas szállítási költségek negatívan hatnak a gazdaságra: Shavkat Mirziyoyev elnök szerint a közép-ázsiai szállítási költségek az áruk költségének akár 50%-át is kitehetik, míg a globális átlag körülbelül 11%. Ma azonban az ország közlekedéspolitikája új szakaszba lépett, és a földrajzi hátrányt stratégiai előnnyé alakította. A kormány nagyszabású projekteket hajt végre a fenntartható közlekedési infrastruktúra fejlesztése és az útvonalak diverzifikálása érdekében, és aktívan erősíti a regionális integrációt. Ezek az intézkedések a logisztika megbízhatóságának növelését, a költségek csökkentését és Üzbegisztán nemzetközi gazdasági kapcsolatokba való mélyebb bevonását célozzák.
Új szakasz a közlekedéspolitikában
Az új megközelítésre való áttérés oka nemcsak az elmúlt évek geopolitikai változásaival, hanem magával a gazdasággal kapcsolatos követelményekkel is összefügg. Az üzbég exportőröknek és importőröknek stabil útvonalakra, kiszámítható tarifákra és a kockázatok minimalizálására van szükségük. Az üzleti élet egyre inkább nem csak a szállítás sebességét, hanem annak megbízhatóságát is értékeli: minél kevesebb az ütemtervtől való eltérés és a váratlan késések, annál nagyobb a bizalom az útvonal iránt. Az állam számára a feladat még szélesebb körű: kihasználni az Eurázsia közepén elhelyezkedő előnyös helyzetet, hogy teljes értékű tranzitközponttá váljon, amelyen keresztül a rakományok a világ különböző részeibe jutnak el.
Az új szakasz fő elve a rugalmasságon alapuló fenntarthatóság. Az egyetlen iránytól való függőség helyett Üzbegisztán útvonalportfóliót alakít ki, hogy az egyik útvonalon bekövetkező zavarok esetén gyorsan át tudjon állni az alternatív útvonalakra. 2022-re ez már meghozta eredményét: amikor az Oroszországon keresztüli tranzit bonyolulttá vált, az Üzbegisztánból a transzkaszpi útvonalon (a Kaszpi-tengeren, a Kaukázuson és Törökországon keresztül) szállított áruk mennyisége 72%-kal, 864 ezer tonnára nőtt, és 2023-2024-re meghaladta az 1 millió tonnát.
Üzbegisztán és a keleti irány
Különös figyelmet fordítanak a keleti irányra. A Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasútprojektet egy új folyosó kialakításának első lépéseként tekintik, amely Közép-Ázsiát közvetlenül összeköti Kína közlekedési hálózatával. Ez az út lehetővé teszi, hogy a Kína és Európa közötti távolságot csaknem ezer kilométerrel, a szállítási időt pedig körülbelül egy héttel csökkentsék. Üzbegisztán számára ez nem csak tranzitbevételt jelent, hanem lehetőséget is logisztikai központok, raktárak és termelési klaszterek fejlesztésére az útvonal mentén. A déli irány nem kevésbé ígéretes. Az Üzbegisztánt az Indiai-óceán pakisztáni kikötőivel összekötő transz-afgán folyosó kialakítása megváltoztathatja Közép-Ázsia stratégiai helyzetét. Szakértők szerint az új útvonalnak köszönhetően az áruk szállítása Üzbegisztánból a tengerig több héttől három-öt napra csökken, a szállítási költségek pedig csaknem háromszorosára csökkennek. Nemcsak a gazdasági, hanem a politikai hatás is fontos: Afganisztán bevonása a regionális gazdaságba növeli annak stabilitásának esélyeit. Üzbegisztán számára ez a projekt a régóta várt tengeri hozzáférést jelenti, ami jelentősen növeli az egész kereskedelmi rendszer stabilitását. Az ütemterv szerint az építkezés több évig fog tartani, de az első lépések már megtörténtek. 2023-ban megállapodtak az egyetlen útvonalról, valamint a műszaki és gazdasági paraméterekről, 2024-ben pedig jóváhagyták a pénzügyi mechanizmust. Így a keleti folyosó az 1990-es évek álmából valósággá válik.
Amikor a vonat Tashkentből Kashgarba fog közlekedni, Üzbegisztán közvetlen összeköttetést kap a világ egyik legnagyobb gazdaságával, és egész Közép-Ázsia alternatív útvonalat kap a kínai piacokhoz és tovább a csendes-óceáni kikötőkhöz. A nyugati irányok is részévé válnak az új logikának. A középső, vagy transzkaszpi korridor Közép-Ázsiát köti össze Európával a Kaszpi-tenger, a Dél-Kaukázus és Törökország érintésével. Fejlesztését mind a regionális, mind az európai partnerek támogatják. 2025 júliusában Üzbegisztán és Azerbajdzsán elnökei Baku-ban megállapodáscsomagot írtak alá az üzbég áruk tranzitjának növelése érdekében Azerbajdzsánon keresztül a középső korridoron. A megállapodások értelmében Azerbajdzsán segítséget nyújt Üzbegisztánnak a Kaszpi-tengeren üzemelő teherhajók tervezésében és építésében. Ezenkívül Baku kedvezményes tarifákat biztosít az üzbég ügyfelek számára a vasúti hálózatán történő konténeres szállításra – akár 70%-os kedvezményt. Ezáltal a Közép-folyosón történő szállítás költséghatékonyabbá és kiszámíthatóbbá válik.
Délnyugati útvonal
Ugyanakkor bővülnek az Iránon és Törökországon átvezető délnyugati útvonal lehetőségei, ahol már aláírták a tranzitforgalom fejlesztéséről szóló megállapodásokat. Ez az irány lehetővé teszi az üzbég vállalkozások számára, hogy további kitérők nélkül lépjenek be a közel-keleti és európai piacokra.
Északi útvonal
Az északi útvonalak továbbra is fontosak, de szerepük fokozatosan változik. Ha korábban ezek voltak az egyetlen lehetőség a nagy exportőrök és a tranzitáruk számára, most már az útvonalportfólió részévé válnak. Ez azt jelenti, hogy egy irányban bekövetkező zavarok vagy túlterhelés esetén az ország gyorsan át tudja irányítani az áruforgalmat más irányokba. Ez a rugalmasság a közlekedési rendszer fenntarthatóságának fő kritériuma.
Belső infrastruktúra modernizálása
A külső irányok fejlesztésével párhuzamosan Üzbegisztán modernizálja belső infrastruktúráját is. Új vasútvonalakat építenek, a rendező pályaudvarokat bővítik, a kulcsfontosságú szakaszokat villamosítják. Az ország vasúti hálózatának több mint fele már átállt az elektromos vontatásra, ami csökkenti a költségeket és növeli az áteresztőképességet. Modern szárazföldi kikötők és logisztikai parkok jönnek létre, ahol a rakományt nemcsak átrakodják, hanem előzetes vámkezelésnek, keresztrakodásnak vagy könnyű feldolgozásnak is alávetik. Ez Üzbegisztánt nemcsak tranzitfolyosóvá, hanem az értékláncok aktív résztvevőjévé is teszi.
Regionális integráció, digitalizáció
A közlekedéspolitika új szakasza elképzelhetetlen a regionális integráció nélkül. Az elmúlt években Üzbegisztán szoros kapcsolatokat tudott kialakítani szomszédjaival, új hidakat nyitott, helyreállította a vasútvonalakat Tádzsikisztánnal, és bővítette a kapcsolatokat Türkmenisztánnal és Kazahsztánnal. A közép-ázsiai vezetők rendszeres találkozói nemcsak a politikai kérdések, hanem a közlekedés és a logisztika területén megvalósuló konkrét projektek megvitatásának platformjává váltak. Ez a kölcsönös szállítás növekedéséhez vezetett: ha tíz évvel ezelőtt a regionális útvonalak még csak kiegészítő szerepet játszottak, ma már az ország áruforgalmának jelentős részét teszik ki.
A következő lépés a szabályok harmonizálása és a digitalizálás. A szabályokat és szabványokat minden szinten összehangolják. A közép-ázsiai országok megkezdték a tranzit digitalizálását a bürokratikus akadályok felszámolása érdekében. Üzbegisztán volt az első ország a régióban, amely bevezette a TIR (International TIR Carnet) rendszert és megkezdte az e-TIR elektronikus garanciák tesztelését. A monitoring eredményei szerint a TIR-eljárással rendelkező teherautók átlagosan 1,1 óra alatt haladnak át a közép-ázsiai határokon, míg a TIR nélkül 3,1 óra alatt. A TIR-rendszer szerinti határátlépés átlagos költsége 62 dollár, ami hatszor olcsóbb, mint a könyv nélküli járművek esetében. Ez egyértelműen bizonyítja a digitális eszközök előnyeit.
2020 óta Üzbegisztán aktívan támogatja a közúti közlekedés elektronikus engedélyezési rendszerét (E-permit). Elsőként a Törökországgal való elektronikus engedélyek összekapcsolását indították el. Ennek eredményeként a járművezetők minden dokumentumot online kaphatnak meg, papírformanyomtatványok és minisztériumi látogatások nélkül. 2023-2024-ben a szomszédok vették át a stafétát: megkezdődött az e-engedélyek cseréje Kazahsztánnal és Azerbajdzsánnal, és tárgyalások folynak Kína, Tádzsikisztán és Türkmenisztán bevonásáról.
Az összes fenti intézkedés egy egységes stratégia láncszemei. Üzbegisztán közlekedéspolitikájának új szakasza az ország önképének megváltozását jelenti, amely az eurázsiai logisztikai hálózat integráns csomópontjává válik. Az útvonalak diverzifikálása fenntarthatóvá teszi ezt a hálózatot, a szomszédos országokkal való mélyülő integráció pedig megbízhatóvá és kiszámíthatóvá. Minden fél profitál belőle. Az exportőrök (üzbegisztáni és regionális) új piacokhoz és olcsóbb szállításhoz jutnak. Az importőrök – stabil ellátási láncokhoz, amelyek nem függnek egyetlen határtól. Üzbegisztán szomszédai – tranzitbevételek, infrastrukturális beruházások beáramlása és ösztönzés a közös fejlesztésre.
Üzbegisztán máris látja az első eredményeket: a közlekedési reformoknak köszönhetően GDP-je és kereskedelme gyors ütemben növekszik. Az ország csak 2023-ban 35 milliárd dollárnyi beruházást vonzott, amelynek jelentős része infrastrukturális projektekbe irányul. Üzbegisztán javította pozícióját a logisztikai hatékonyság és a gazdasági szabadság globális rangsorában.
Összegzés
Összegzésként elmondhatjuk, hogy Üzbegisztán fontos fordulópont előtt áll. A földrajz, amelyet sokáig korlátozásnak tekintettek, most előnyévé válik. Az útvonalak diverzifikációjának, a belső infrastruktúra fejlesztésének és az integráció elmélyülésének köszönhetően az ország egy lépéssel közelebb kerül ahhoz, hogy Közép-Ázsia fenntartható közlekedési csomópontjává váljon. Minden új folyosó, minden digitális platform és minden szomszédos országgal kötött megállapodás erősíti ezt a jövőképét. Az új szakasz nem csupán utak és alagutak építéséről szól, hanem egy olyan rendszer kialakításáról, amelyben a logisztika a gazdaság fejlődését és a régió stabilitását szolgálja.
Vendégszerző: Ibragimova D. T., A Közlekedési Minisztérium, Közlekedési és Logisztikai Fejlesztési Problémák Kutatóközpontjának vezetője, Üzbegisztán Köztársaság