Megosztó különadót vezetett be egy magyar település: te mit szólnál, ha fizetned kéne?
Balatonfőkajár különös döntést hozott: 2025. január 1-jétől minden helyi ingatlantulajdonosnak új adónemmel kell számolnia. A településvezetéssel szemben ugyan nem alakult ki látványos tiltakozás, de sok helyi lakos fanyalogva fogadta az úgynevezett kerítésadót.
Kerítésadó Balatonfőkajáron
A 168 óra beszámolója szerint a rendelet értelmében az élő sövényen kívüli, épített kerítések kerülnek adózás alá. Az adó mértéke évi 1000 forint folyóméterenként, vagyis például egy 20 méteres utcafronti kerítés után 20 ezer forintot kell befizetni évente.
Illusztráció. Fotó: depositphotos.com
Különösen érdekes része a szabályozásnak a közös kerítések esete. Ha két szomszéd között áll egy 10 méteres kerítés, mindkettőjüknek külön-külön meg kell fizetniük a teljes adót, vagyis összesen 20 ezer forint landol az önkormányzat kasszájában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még akkor sem osztható kétfelé a teher, ha a kerítés közös használat alatt áll.
Hová kerül a befizetett pénz?
A helyi adó különlegessége, hogy teljes egészében a település költségvetését gazdagítja. A bevételeket az önkormányzat közszolgáltatások fenntartására, működési költségekre és fejlesztések finanszírozására fordíthatja. Balatonfőkajár vezetése évente köteles a költségvetési beszámolóban tájékoztatást adni a lakosoknak arról, mire használták fel az így beszedett pénzt.
Hogyan reagáltak a helyiek?
A bevezetést nem kísérte látványos tiltakozás. Bár sokaknak nem tetszik, hogy újabb teher sújtja őket, a helyiek tudják: a pénz a faluban marad, így közvetve mégis nekik kedvezhet. Egyesek szerint azonban igazságtalan, hogy a közös kerítések adóját mindenkinek teljes egészében ki kell fizetnie.
Más települések példája: magas építmények adója
Nem Balatonfőkajár az egyetlen település, amely élt a 2015-ös törvénymódosítás adta lehetőséggel (ez a módosítás lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy megadóztassanak olyan adótárgyakat, amelyeket nem terhel központi adó). A Csongrád-Csanád vármegyei Zsombón például a magas építmények adóját vezették be:
-
Egy 30 méteres építmény után évi 1,25 millió forintot kell fizetni.
-
A 80 métert meghaladó szerkezetek adója már 2,75 millió forint évente.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez az adó nem a lakóházakra vonatkozik. Célzottan azokra az ipari és infrastrukturális létesítményekre (például mobilátjátszó tornyokra, rádió- vagy tévéadókra) lett kitalálva, amelyek jelentősen kiemelkednek környezetükből.
Egyre több „kreatív” adó?
Balatonfőkajár és Zsombó példája is azt mutatja, hogy a települések önkormányzai igyekeznek kreatív módon új bevételi forrásokhoz jutni. A jövőben várható, hogy más falvak és városok is hasonló, helyben kivethető adónemeket keresnek majd: vonatkozzon az kerítésre, magas építményre, telkekre, vagy bármi másra.
