A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói átfogó tűzveszély-előrejelző rendszert dolgoztak ki, amely feltárta a Kárpátok legnagyobb tűzkockázatú térségeit. Magyarországon is található a legveszélyeztetettebb területekből.
A Kárpátok tűzfolyosóinak feltérképezése
A kutatás a Nature portfóliójába tartozó Scientific Reports folyóiratban jelent meg, és Manczinger Melinda, Kovács László és Kovács Tibor nevéhez fűződik.
A szakemberek 27 különböző tényezőt – többek között az éghajlatot, a növényzetet, a domborzatot és a társadalmi-gazdasági adatokat – elemeztek, és egy 210 ezer km²-es területre kiterjedő adatbázist hoztak létre.
A 2010 és 2020 között rögzített 5173 tűzeset alapján egy gépi tanuláson alapuló előrejelző modellt dolgoztak ki, amely négyzetkilométeres felbontásban képes megjósolni a tűzveszély mértékét a Kárpát-medence hét országában, és azonosítani tudja a tűzeseteket befolyásoló tényezőket is.
Határokon átnyúló tűzfolyosók
A vizsgálat nyolc tűzkockázati klasztert tárt fel, amelyek közül több nemzetközi határokat is átszel.
A legmagasabb kockázatú tűzfolyosók a következő térségekben húzódnak:
- a magyar–szlovák határ mentén,
- a szerb–román határvidéken,
- valamint az ukrán–lengyel térségben.
Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye számít a leginkább veszélyeztetettnek.
„Fő megállapításunk, hogy a Kárpátok tűzkockázata jelentős, és nem tekinthető helyi problémának” – hangsúlyozta Manczinger Melinda, a tanulmány vezető szerzője. „A hatékony megelőzéshez összehangolt, proaktív fellépésre van szükség az érintett országok részéről – közös előrejelző rendszerekre, egységes tűzvédelmi tervezésre és összehangolt gyorsreagálásra.”
Az emberi tevékenység a fő kockázati tényező
A kutatás szerint a vegetációtüzek többsége emberi tevékenységhez köthető. A művelt területek közelsége, a települések távolsága és a népsűrűség a legfontosabb előrejelző változók közé tartoztak.
A domborzati viszonyok is jelentős szerepet játszanak: a hegyaljai és alacsonyabban fekvő területeken nagyobb a tűzveszély. A víztestektől való távolság különösen Szerbiában, Romániában és Magyarországon bizonyult meghatározó tényezőnek.
A várakozásoknak megfelelően a melegebb, szárazabb időjárás tovább növeli a tűzkockázatot.
Klímaváltozás: fokozódó veszély a hegyvidékeken
A klímaváltozás miatt a Kárpátok hegységi ökoszisztémái egyre sérülékenyebbek. A száraz nyarak és a gyakoribb hőhullámok nemcsak a gyújtási valószínűséget növelik, hanem a tűzoltást is megnehezítik.
Bár a természetes eredetű tüzek néha kedvezhetnek az ökoszisztéma megújulásának, a kutatók szerint a tüzek egyre gyakoribbá és intenzívebbé válása már az erdőgazdálkodást, a mezőgazdaságot és a turizmust is veszélyezteti. Ezért kiemelten fontos a tűzérzékeny területek azonosítása és a nemzetközi együttműködés erősítése.
Közös fellépésre van szükség
A kutatók szerint a térség országainak összehangolt korai riasztási rendszereket, közös tűzvédelmi stratégiákat és regionális beavatkozási kapacitásokat kell kiépíteniük.
A tanulmányhoz készült részletes előrejelző térképek a teljes Kárpát-régióra, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Lviv megyékre is megtekinthetők, bemutatva, hol a legnagyobb a jövőbeli tűzveszély.
Az elmúlt 5 év
Az elmúlt 5 évben Magyarországon az erdőtüzek mérete és kiterjedése általában kisebb volt más országokhoz képest, de volt néhány jelentősebb eset is.
Jellemzően 2-5 hektár közötti terület égett le egy-egy tűz során, ami megfelel a magyarországi átlagos leégett terület nagyságának. Kiemelkedő volt a 2022-es év, amikor műholdas megfigyelések szerint a megelőző évtized átlagánál mintegy tízszer nagyobb terület égett le, főként mezőgazdasági területeken, kisebb részben pedig erdőkben. Jelentős tüzek voltak például 2022-ben a Bükkben és a Kiskunságban, ahol egy-egy tűz akár 50-100 hektárt is érintett. Az Alföldi térség (pl. Kecskemét, Hortobágy, Békéscsaba, Szeged környéke) különösen kitett az erdőtüzekre.
A tüzek döntő többsége felszíni tűz, a fák koronáját érintő nagy tűzek ritkák Magyarországon, leggyakrabban pedig a tarlóégetéshez köthető tavaszi tüzek fordulnak elő. A száraz, meleg nyári időszakok növelik az erdőtüzek kockázatát, és az utóbbi években, főleg 2023-ban és 2024-ben, Magyarországon is nőtt az erdőtüzek gyakorisága és kiterjedése a klímaváltozás miatt.
Összességében az elmúlt 5 év alatt az erdőtüzek mérete és gyakorisága nőtt Magyarországon, de a kiterjedésük még nem érte el a mediterrán térségekhez hasonló mértéket.
Ez is érdekes lehet:
Egy másik erdélyi helyszínen is bekövetkezhet a parajdi sóbányáéhoz hasonló tragédia
Ítéletidő pillanatok alatt: Csak Budapesten 80-szor riasztották a tűzoltókat
Source: