A híres Lumière Filmfesztiválon a nemzetközi közönség egy olyan történettel ismerkedhetett meg, amelyet nyugodtan nevezhetünk kulturális feltámadásnak, ugyanis a magyar filmörökség néhány év alatt Európa egyik legsikeresebb megújítási programjává vált.
Szabó István emléktáblát kapott
2025-ben a lyoni Lumière Filmfesztivál, a mozi szülővárosának rangos eseménye a magyar film előtt is tisztelgett. A fesztivál középpontjában Szabó István életműve állt, akinek három restaurált filmjét – az Apát, a Mephistót és a Csodálatos Júliát – tökéletes minőségben mutatták be a nemzetközi közönségnek.
A rendező a vetítések mellett mesterkurzust is tartott, a Nemzeti Filmintézet pedig szakmai programmal is bemutatkozott: a „Fordított modell – konkrét intézkedések Magyarország filmörökségének népszerűsítésére” című kerekasztal-beszélgetésen Ráduly György, Sovák Viktória és Bereczki Csaba ismertették az NFI új megőrzési és forgalmazási stratégiáit.
„Ez óriási megtiszteltetés és ismét egy nagy lehetőség arra, hogy a magyar filmörökség széleskörű nemzetközi figyelmet kapjon.” – mondta el Ráduly György, az NFI filmmegőrzési és technológiai divíziójának igazgatója.
Az új rendszer, ami megmentette a magyar filmörökséget
Amikor a Nemzeti Filmintézet (NFI) átvette a filmarchívum irányítását, a helyzet siralmas volt.
„Tíz éven át nem történt érdemi fejlesztés, az emberek is belefásultak” – idézte fel Raduly György, az archívum igazgatója.
A fordulatot az hozta, hogy az archívum, a Filmlabor és az intézet filmalapja egyetlen, egymást kiegészítő rendszerré vált.
„Ma már ez egy Rubik-kocka-szerű modell, ahol minden darab a helyére illik” – mondta Raduly.
A közös munka évente mintegy harminc játékfilm restaurálását teszi lehetővé – a némafilmek korszakától a rendszerváltás utáni évekig. A válogatásnál a technikai szempontokon túl azt is figyelembe veszik, mennyire szólnak a filmek a mához, mennyire illeszthetőek be a modern kori kultúrába.
Forrás: Képernyőkép / YouTube / NFI
2017 óta több mint 350 alkotást újítottak fel, több százat digitalizáltak. Sok közülük már elérhető a Filmio streamingplatformon, illetve egy oktatási célú online katalógusban.
„A cél az, hogy a magyar filmek világszerte hozzáférhetők legyenek, és hogy a földrajzi korlátok se álljanak az útjukba.”
Filmlabor, ahol a magyar filmek új életre kelnek
A Filmlabor, Sovák Lelievre Viktória vezetésével, a magyar filmmentés igazi központja. Itt zajlik minden, ami egy régi film újjászületéséhez kell:
- A képkockák javítása
- A színek helyreállítása
- A digitális feldolgozás, hogy a klasszikusok újra vászonra kerülhessenek.
„Szerencsések vagyunk, mert a labor és az archívum egy intézményhez tartozik. Így minden lépést közösen tudunk megtervezni” – mondta Sovák.
Magyarországnak ugyan van filmarchívuma, de önálló, állandó filmtára – mint amilyen Franciaországban vagy Ausztriában működik – még nincs. Az NFI ezért mozikat és iskolákat bevonva, országos vetítéssorozatokkal és oktatási programokkal teszi elérhetővé a klasszikusokat. Évente mintegy háromezer vetítést szerveznek, ahol a diákok kedvezményes jeggyel nézhetik a klasszikusokat.
Így újult meg az évek alatt a magyar filmörökség, amely mára valódi nemzetközi sikertörténetté vált. A felújított alkotások Cannes-ban, Berlinben, Annecy-ban és a New York-i MoMA-ban is láthatók, miközben a Budapest Classics Film Marathon a kontinens egyik legfontosabb retrospektív fesztiváljává nőtte ki magát.
„A filmörökség hidat képez a múlt és a jelen között. Amikor a közönség 125 év magyar filmjeit látja, megérti: ez egy filmes nemzet” – mondta Raduly.
Kiemelt kép: Nemzeti Filmintézet / Facebook
Forrás: