A budapesti fürdők évtizedek óta a főváros legnagyobb vonzerejének számítanak – mostanra azonban egyre inkább a kaotikus működés, a lezárások és a nyugati árak rontják a képet.
Teljesen kiesett a Gellért fürdő, emiatt máshol is nagy változások lesznek
A helyzet legújabb áldozata a legendás Szent Gellért fürdő, amely 2024 végén bezárta kapuit, és legalább három évig zárva is marad. Az ikonikus intézmény 2024-ben még 420 ezer látogatót és több mint 4 milliárd forint bevételt hozott a fővárosi tulajdonú Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) számára – most viszont határozatlan időre kiesett a városi költségvetés egyik fontos pillére.
A Gellért leállása az amúgy is túlterhelt Rudas és Széchenyi fürdőkre tereli a vendégáradatot, miközben két másik patinás fürdő, a Rác és a Király, évek óta zárva áll. Az így kialakult fürdőkáosz miatt a Rudas nyitvatartását is módosítani kellett, ami heves vitákat váltott ki: a női törzsvendégek tiltakoztak a szeparált fürdőzésre szánt idő csökkentése ellen. A kérdés már a Fővárosi Közgyűlés bizottságai elé is került, de döntés még nem született.
Pénz nélkül nincs felújítás
A Telex cikke szerint a főváros egyik utolsó nyereséges cége, a BGYH évek óta többmilliárdos profitot termel, ám a bevételek nagy részét a város működésére fordítják, nem fejlesztésekre. Ezért hiába lenne pénzügyileg stabil a cég, saját forrásból nem képes finanszírozni a Gellért vagy a Rác felújítását.
A Gellért rekonstrukciója az ország egyik legnagyobb fürdőfejlesztése lenne, 20 milliárd forintos beruházással, amely során nemcsak az elöregedett épületet újítanák fel, hanem modern wellness-részleget is kialakítanának. A felújítás azonban egyelőre csak papíron létezik: a közgyűlés eddig csupán a tervek előkészítését hagyta jóvá, miközben forrás nincs, garancia pedig semmire sincs.
A főváros most hitelből finanszírozná a Gellért és a Rác újjáépítését, ám ehhez a kormány jóváhagyására is szükség van. Ez politikai aknamező: a kabinet korábban többször is megvétózta Budapest hitelfelvételi kérelmeit. A városvezetés most abban bízik, hogy a Gellért Hotel – amely Tiborcz István, a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozik – szintén érdekelt a fürdő mielőbbi megnyitásában, hiszen a hotel vonzerejét is növelné az összeköttetés a megújult fürdővel.
A Rác és a Király: két elfeledett gyöngyszem
A Gellért kiesésével a figyelem újra a Rác és Király fürdőkre terelődött, de egyik sem jelent valódi alternatívát. A Rác története közel harminc éve húzódó kudarc: a 2010-re elkészült, tízmilliárdos beruházás után jogi viták, csődeljárás és sikertelen eladási próbálkozások követték egymást. Bár 2021-ben a BGYH megvásárolta az ingatlant, azóta sem sikerült újranyitni – a felújítást itt is csak hitelből tudnák elindítani.
A Király fürdő sorsa még kilátástalanabb. A felújítási tervek ugyan elkészültek, de a beruházás költségei a pandémia óta megháromszorozódtak, a fürdő pedig állami tulajdonban van, így Budapest mozgástere korlátozott. Bár a II. kerület polgármestere tárgyalásokat kezdett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, érdemi előrelépés nem történt.
Túlfeszített kapacitás, nyugati árak
A BGYH szerint a Rudas és a Széchenyi fürdő képes lesz befogadni a Gellért látogatóinak 30–40 százalékát, de a valóságban ez tömegnyomort eredményezhet. A cég pilot jelleggel időfoglalásos rendszert és gyorsított belépőt (17 ezer forintért) is bevezetett a sorban állás csökkentésére.
Mindez azonban nem oldja meg a fő problémát: a budapesti fürdők egyre inkább turistacsapdává válnak, ahol a helyiek nehezen engedhetik meg maguknak a belépést. A Széchenyi fürdő hétköznapi jegye 12 500 forint, a Rudasé 11 ezer – ezek már a nyugat-európai árakat közelítik.
Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés bizottsági elnöke szerint a fürdőkben egyre több a panasz, és „turistacsapda-hangulat” kezd kialakulni. A városvezetés ezért a viselkedési szabályok szigorítását, a telefonhasználat korlátozását és többnyelvű tájékoztatást javasol a fürdőetikett javítása érdekében.
Forrás: