Az Európai Bizottság ma elfogadta a közlekedési rendszert gyökeresen átalakító csomagját, amely célja, hogy 2040-re gyorsabb, tisztább és összekapcsoltabb legyen Európa közlekedése.
A tervek szerint a vasúti utazás felgyorsul, a repülés és hajózás pedig zöldebb lesz – mindez pedig közvetlenül hat majd az európai polgárok mindennapjaira is.
Gyorsabb vonatok, kevesebb repülés
A csomag egyik fő eleme a Nagysebességű Vasúti Akcióterv, amely a fővárosokat összekötő vasútvonalak fejlesztését és a menetidők drasztikus csökkentését célozza.
A cél: 2040-re az európai nagyvárosok között 200 km/h feletti sebességgel közlekedő, zöld vasúthálózat.
- Berlin–Koppenhága: 7 óra helyett 4 óra
- Szófia–Athén: 13,5 óra helyett 6 óra
- Párizs–Lisszabon, a Balti-fővárosok vagy a Közép-Európát átszelő vonalak: új, gyors összeköttetéseket kapnak
Az uniós terv négy fő pillérre épül:
- Határmenti szűk keresztmetszetek megszüntetése 2027-ig.
- Uniós–ipari finanszírozási megállapodás, amely több milliárd eurót mozgósíthat új pályákra és technológiákra.
- Digitális jegyrendszerek és egyszerűbb nemzetközi foglalás.
- Jobb feltételek a vasúti iparnak, több éjszakai vonattal és kevesebb közúti torlódással.
Magyarország: 28 év után újra 160 km/h-val
A lengyel vasúti szakportál, a Rynek Kolejowy szerint Magyarország 28 év után ismét bevezetett egy 160 km/h-s sebességű vonalszakaszt – ez most a Budapest–Székesfehérvár vasútvonal egyes részein valósult meg.
Ez a fejlesztés jól illeszkedik az EU-s célkitűzésekhez, hiszen a magyar vasúthálózat modernizálása uniós támogatással zajlik. Igaz, a 160 km/h-s sebességet jelenleg csak bizonyos személyvonatok, főként a FLIRT motorvonatok érhetik el két szakaszon:
- Tárnok–Velence (23 km)
- Agárd–Székesfehérvár (15 km)
Bár a menetrend egyelőre nem rövidült, az új rendszer lehetővé teszi, hogy a vonatok ledolgozzák a késéseket, és rugalmasabban szabályozzák a forgalmat.
Ezzel Magyarországon jelenleg összesen 131 km hosszan közlekedhetnek a vonatok 160 km/h-val – ez a teljes hálózat mindössze 1,5%-a, összehasonlítva Lengyelország 12%-ával (kb. 2400 km), egészen kicsi szaksznak tűnik.
A vasúti modernizáció az ETCS 2. szintű európai vonatbefolyásoló rendszer bevezetésével vált lehetővé, amely biztonságosabbá és megbízhatóbbá teszi a közlekedést.
Az elmúlt évek magyar vasúti fejlesztéseit sok kritika érte, mert nem lett rövidebb a menetidő, így igazából konzerválták a jelenlegi állapotokat, és a szupersebességű vonatok csak álom idehaza. Ki kell azt is emelni, hogy míg Európában a vasúti közlekedést fejlesztik főként, addig a magyar Kormány fejlesztési tervei inkább a közúti közlekedésre fókuszálnak.
Ez is érdekes – Irány Horvátország: elkészült a horvát A5-ös autópálya utolsó szakasza, közeleg az ünnepélyes megnyitó!
Zöldebb repülés és hajózás
A közlekedési csomag másik eleme, a Fenntartható Közlekedési Beruházási Terv (STIP), a légi és vízi szektorban használt üzemanyagok átalakítására összpontosít.
A cél, hogy 2035-re 20 millió tonna megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyag álljon rendelkezésre Európában.
A Bizottság 100 milliárd eurós beruházási igénnyel számol, és ebből legalább 2,9 milliárdot már 2027-ig mozgósítani kíván különböző uniós eszközökkel, például:
- 2 milliárd euró fenntartható üzemanyagokra az InvestEU programból,
- 300 millió a hidrogénalapú megoldásokra,
- 446 millió innovatív szintetikus üzemanyag-projektekre,
- 133,5 millió kutatásra és fejlesztésre.
Mit jelent ez nekünk?
A most elfogadott csomag nemcsak az iparágat, hanem a hétköznapi emberek életét is megváltoztatja egész Európában:
- rövidebb menetidők a vasúton,
- tisztább levegő a városokban,
- olcsóbb és kényelmesebb nemzetközi utazás,
- új munkahelyek a zöldenergia- és közlekedési szektorban,
- és kisebb függés a fosszilis energiahordozóktól.
Az EU célja világos: gyorsabb, zöldebb és okosabb közlekedés, amely nemcsak a környezetet, hanem a mindennapi utasokat is szolgálja.
Ez is érdekes: Milliárdos beruházással épülhet meg a Liszt Ferenc repülőtérre vezető gyorsvasút
Forrás: