A közép-ázsiai államfők egyeztető találkozói fokozatosan a regionális gazdasági fejlődés közös megközelítéseinek kialakítását szolgáló kulcsmechanizmussá válnak. Üzbegisztán aktív kezdeményezője azoknak az integrációs folyamatoknak, amelyek célja a kölcsönös kereskedelem erősítése, az ipari együttműködés fejlesztése és fenntartható szállítási-logisztikai láncok létrehozása. A térség ma a politikai párbeszédről a gyakorlati partnerség felé mozdul el, amely befektetésekre, innovációra és iparosításra épül.
A jogi keretrendszer összehangolására, az akadályok felszámolására és az egységes ipari szabványok kialakítására irányuló következetes erőfeszítések új lehetőségeket nyitnak a tőke bevonzására és közös projektek megvalósítására az energiaiparban, a gépgyártásban, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban.
A kereskedelmi és befektetési együttműködés jogi alapjai
A térség országai közötti jogi alapot elsősorban a szabadkereskedelmi megállapodások, a kölcsönös befektetésvédelemről szóló szerződések és a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmények adják. Ezek a dokumentumok kedvező feltételeket biztosítanak a vállalkozások számára, támogatják a közös termelés fejlesztését és a kereskedelmi akadályok lebontását. A valamennyi közép-ázsiai országgal működő kormányközi bizottságok stabil platformot jelentenek a konkrét megoldások kidolgozásához, míg a miniszterelnökök és ágazati miniszterek rendszeres találkozói új projektek elindításához és az ipari együttműködés modernizálásához járulnak hozzá.
Kazahsztán: stratégiai partner és a térség legnagyobb piaca
Kazahsztán továbbra is Üzbegisztán vezető partnere Közép-Ázsiában. 2025 január–szeptemberében a kétoldalú kereskedelmi forgalom 3,48 milliárd USD-t ért el, ami 15,5%-os növekedés. Az export 1,06 milliárd USD, az import 2,42 milliárd USD volt.
A szabadkereskedelmi rezsim élénk áruforgalmat biztosít. Üzbegisztán főként gépeket, textíliát, mezőgazdasági termékeket és építőanyagokat exportál – többek között zöldséget, gyümölcsöt, késztextilt, cementet, műanyagipari termékeket és ásványvizet. Az import ipari alapanyagokat, berendezéseket, fémeket és élelmiszereket foglal magában. Üzbegisztánban több mint 1100 kazah tőkéjű vállalat működik a kereskedelem, az IT, az építőipar és a pénzügy területén.
A két ország közötti kapcsolatok fontos pillére a régióközi együttműködési fórum, ahol évente több milliárd dollár értékű szerződést és projekttervet írnak alá.
Kirgizisztán: az ipari együttműködés mélyítése
Az utóbbi években Üzbegisztán és Kirgizisztán kapcsolatai stratégiai partnerségi szintre emelkedtek. A jogi alapot az ipari fejlesztési prioritásokról szóló megállapodások, a 2023–2025-ös stratégiai kereskedelmi és gazdasági partnerségi program, valamint a 2030-ig tartó kereskedeésfejlesztési terv adják.
2025 január–szeptemberében a kereskedelmi forgalom 672,8 millió USD volt, ami 14,7%-os növekedés. Az export 422,1 millió USD, az import 250,7 millió USD.
Üzbegisztán textíliát, élelmiszert, elektromos berendezéseket, építőanyagokat és gépeket exportál Kirgizisztánba, míg Kirgizisztán ásványi tüzelőanyagokat, érceket, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket szállít Üzbegisztánba. Több mint 300 kirgiz tőkéjű vállalat működik Üzbegisztánban, ami kölcsönös üzleti érdeklődést jelez. Új busz- és vasútvonalak növelik a szállítási kapacitást és a turizmust, miközben a könnyűipari és energetikai együttműködés is egyre átfogóbb.
Tádzsikisztán: az ipari integráció és közös befektetések bővítése
Tádzsikisztán fontos gazdasági partnere Üzbegisztánnak. A két ország között működik szabadkereskedelmi megállapodás, és a kormányközi bizottság ipari és infrastrukturális projekteket koordinál.
2025 január–szeptemberében a kereskedelmi forgalom 571,3 millió USD-t ért el, 17,6%-os növekedéssel. Az export 406,3 millió USD, az import 165 millió USD volt.
A kereskedelem növekedését a textil, élelmiszeripari és vegyipari termékek, valamint a logisztikai szolgáltatások bővülése segítette. Több mint 100 üzbég tőkéjű vállalat működik Tádzsikisztánban, míg Üzbegisztánban több mint 300 tádzsik befektetésű cég tevékenykedik.
A befektetési együttműködés szimbóluma az Üzbég–Tádzsik Befektetési Társaság, amelynek tőkéjét 100 millió USD-re növelték. A társaság élelmiszer-feldolgozási, tésztagyártási és élelmiszeripari modernizációs projekteket finanszíroz.
Türkmenisztán: az ipari és logisztikai partnerség erősítése
Türkmenisztánnal az ipari, energetikai és logisztikai együttműködés folyamatosan erősödik. A hosszú távú partnerségi és befektetésvédelmi megállapodások stabil jogi alapot teremtenek az üzleti élet számára.
2025 január–szeptemberében a kereskedelmi forgalom elérte a 750 millió USD-t, ebből az export 111,1 millió USD (+26,3%), az import 638,9 millió USD volt.
Üzbegisztán ásványi tüzelőanyagokat, vegyipari és ipari termékeket, gépeket és berendezéseket exportál Türkmenisztánba, míg onnan nyersanyagokat és petrolkémiai termékeket importál. Üzbegisztánban mintegy 200 türkmén tőkéjű vállalat működik a csomagolóanyag-, bútor-, textilipar és olajfinomítás területén.
A közlekedési együttműködés is fejlődik – többek között a vasúti járműjavítási projektek és a „Shavat–Dashoguz” határ menti kereskedelmi övezet fejlesztése révén.
Közép-Ázsia: egységes ipari és befektetési térség kialakítása
A kereskedelmi és gazdasági együttműködés eredményei azt mutatják, hogy a térség készen áll az integráció új, minőségi szintjére. Üzbegisztán partnereivel közösen egységes megközelítéseket dolgoz ki az iparpolitikára, a szállítási-logisztikai fejlesztésekre és a befektetési mechanizmusokra. A közös ipari övezetek létrehozása, a határokon átnyúló beruházások ösztönzése és a magas hozzáadott értékű termékek népszerűsítése egyre nagyobb lendületet kap.
A közép-ázsiai vezetők egyeztető találkozói során ezek a folyamatok különös jelentőséget kapnak. A fókusz a fenntartható növekedésen, a zöld projektek megvalósításán és a technológiai modernizáción van. Az ipari és befektetési együttműködés a regionális függetlenség és versenyképesség kulcseszközévé válik.
A közép-ázsiai országok közötti, kölcsönös bizalmon és pragmatizmuson alapuló együttműködés szilárd gazdasági alapot teremt az egész térség számára. Üzbegisztán, amely aktívan képviseli a közös fejlődés gondolatát, a régió természetes integrációs központjává és a közép-ázsiai ipari korszak új kezdeményezőjévé válik.
Forrás: