Az elmúlt hónapok hibrid támadásai új helyzetet teremtettek a NATO és az EU számára. A szövetségesek eddig elsősorban védekeztek, de az európai térségben tapasztalt orosz destabilizáló műveletek miatt miatt egyre sürgetőbbé válik az aktívabb és látványosabb reagálás Moszkva lépéseire.
A hibrid hadviselés lényege, hogy a támadó fél nem egyetlen módszert használ, hanem többféle eszközt kombinál, hogy megrendítse egy ország működését. Ide tartozik az Európában egyre gyakrabban előforduló dezinformáció, a kibertámadás, a szabotázs, a politikai befolyásolás vagy akár a drónos provokáció is.
Ezeket általában úgy szervezik meg, hogy a támadás ne lépje át a hagyományos háború küszöbét, viszont folyamatos nyomás alatt tartsa a célpontot. Éppen ezért nehéz felismerni és még nehezebb egységesen reagálni rájuk – ez az, amivel most az EU és a NATO is küzd.
Drónok és támadások a nyugati határokon
A Politico cikke szerint az efféle orosz hibrid támadások önmagában nem újak, de a mostani intenzitás és a gyakoriság példátlan. A Globsec prágai kutatóintézet szerint idén január és július között több mint 110 ilyen incidens történt Európában, főként Lengyelországban és Franciaországban, és mind arra utal, hogy Moszkva szisztematikusan próbára teszi a NATO és az EU reakcióképességét.
„Európának és a szövetségnek fel kell tennie a kérdést, meddig vagyunk hajlandóak eltűrni az ilyen típusú hibrid hadviselést… és hogy nem lenne-e szükséges, hogy mi magunk is aktívabbak legyünk ezen a téren” – mondta Florian Hahn német védelmi államtitkár a múlt héten a Welt TV-nek.
Európa az aktív elrettentés irányába mozdulhat
A NATO és az EU ezzel párhuzamosan több új irányt is mérlegel. Ide tartozik a hibrid támadások mögött álló szereplők gyorsabb azonosítása, a koordinált kiberműveletek lehetősége Oroszország stratégiai infrastruktúrái ellen, valamint olyan katonai jelenlét, amely egyértelmű elrettentő üzenetet küld Moszkvának.
Lengyelország például a Varsó–Kijev vasúti szállítmányt ért robbantás után már 10 ezer katonát vezényelt a kritikus infrastruktúra védelmére, és a régióban is egyre gyakoribbak lettek a határközeli hadgyakorlatok.
A Politicónak nyilatkozó Baiba Braže lett külügyminiszter szerint a kibertér ma már ugyanúgy hadszíntér, mint a fizikai frontvonal. Úgy fogalmazott, hogy Európának nem elég védekeznie, „adott esetben képesnek kell lennie zavarokat okozni az orosz hadigazdaság működésében is” – akár a dróngyártáshoz köthető üzemekben vagy a háborús logisztikát kiszolgáló rendszerekben.
Milyen eszközökkel válaszolhat a NATO?
A NATO az elmúlt években inkább a védekező stratégia épített, de a mostani támadássorozat miatt egyre több Európai Uniós tagállam sürget határozottabb fellépést. A Politico által idézett szakértők szerint a szövetségnek már nem elég „csendben erősítenie” a védelmét, hanem szükség esetén látványos erődemonstrációval kell jeleznie, hogy képes reagálni az orosz hybrid műveletekre.
A mérlegelt eszközök és lépések:
- A hibrid támadások mögött álló szereplők gyors és nyilvános azonosítása
- Bejelentés nélküli hadgyakorlatok futtatása az orosz határhoz közeli térségekben, például Litvániában és Észtországban, az elrettentés céljából.
- A „drónfal” bővítése, a légtér megfigyelése és az incidensek megelőzése céljából.
- Kiberképességek megerősítése és aktív kibervédelmi műveletek lehetőségének vizsgálata, ideértve stratégiai infrastruktúrák védelmét és esetleges támadó lépések előkészítését.
- A helsinki NATO‑támogatású Hybrid Fenyegetések Kiválósági Központ új irányelveinek és képzési programjainak bevezetése, a tagállamok képességeinek harmonizálására és a gyors reagálás elősegítésére.
A NATO‑ban egyre több magas rangú tisztviselő látja úgy, hogy ha a szövetség komolyan veszi a fenyegetést, akkor a következő hónapokban világossá kell tennie: nemcsak védekezni képes, hanem gyorsan átcsoportosítani, és ha a helyzet megkívánja, váratlan mozdulatokkal meg is lepni Oroszországot.
A kiemelt kép illusztráció. Kép: Depositphotos.com
Forrás: