Több ezer éve érintetlenül fekvő temetőre bukkantak Közép-Egyiptomban, ahol a múmiák és szobrok mellett a Holtak Könyvének egy példánya is előkerült, ez pedig alapjaiban formálhatja át az ókori civilizációval kapcsolatos ismereteinket.
Az ókori Egyiptom temetkezési gyakorlatai régóta lenyűgözik a tudósokat. A múmiák, amulettek és rituális tárgyak bonyolult rendszerén túl pedig most egy újabb, kivételesen ritka felfedezéssel bővült a lista, írja a Popular Mechanics.
Egyiptomi régészek Közép-Egyiptomban ugyanis feltártak egy több mint 3000 éves, Újbirodalom kori temetőt, amely nemcsak a sírok sokaságával és a szent tárgyak hihetetlen mennyiségével, hanem egy különleges papirusztekercsnek köszönhetően is óriási figyelmet keltett. A tekercs ugyanis a legendás Holtak Könyvének egy példánya, mely kivételes épsége miatt világszenzációnak számít.
Rendkívül jó állapotban maradt fenn a tekercs
A temetőt valószínűleg i. e. 1550 és 1070 között használták, és a régészek szerint az Al-Ghuraifa térség egyik leggazdagabb lelőhelyének számít. Mustafa Waziri, az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára pedig kihangsúlyozta, hogy a felfedezett papirusz kifejezetten jó állapotban maradt fenn.
Ez már önmagában rendkívüli, mivel az Újbirodalom korából származó, ilyen minőségben fennmaradt papiruszok igencsak ritkák, a térségben pedig ez az első ilyen lelet.
Többféle változata is volt a Holtak Könyvének
A Holtak Könyve – pontosabb fordítással „A Napfényre való kilépés könyve/fejezetei” – kulcsfontosságú szerepet játszott az ókori egyiptomi temetkezési rítusokban. A tekercsek különféle útmutatókat és imákat tartalmaztak, amelyek célja az volt, hogy az elhunyt lelke biztonsággal áthaladhasson a túlvilág kapuin.
A szöveg tartalma szerzőnként eltérhetett, ezért minden újonnan előkerülő példány másfajta megközelítést nyújt az egyiptomi vallás és hit értelmezéséhez. A kutatók szerint az egyes elméletek folyamatosan változnak az újabb fordítások és leletek fényében.
A most felfedezett papirusz hossza a becslések szerint 13 és 15 méter közötti, de a kutatók mindeddig nem közöltek konkrét részleteket a rajta található szöveg tartalmáról. Foy Scalf, a Chicagói Egyetem egyiptológusa arra is felhívta a figyelmet, hogy az is nagyon ritka, amikor egy ilyen papiruszt abban a sírban találnak meg, ahová eredetileg eltemették.
Több más érdekes lelet is előkerült
A papirusz ugyan kiemelt helyet kap a felfedezések sorában, de a temető más leletei is figyelemre méltóak. A régészek kő- és faszarkofágokat, több mint 25 000 ushabti szobrocskát, továbbá ezernyi kő- és famulettet, valamint kanópuszedényeket és különféle egyéb eszközöket tártak fel.
Külön érdekesség Ta-de-Isa koporsója, aki Eret Haru, Dzséhuti legendás főpapjának lánya volt. Koporsója mellett ugyanis két fadobozt találtak, amelyek a kanópuszedényeit rejtették, valamint egy teljes ushabti-készletet és egy Ptah Sokart megformáló szobrot is, aki struccszerű istenségként jelenik meg a mitológiában.
A felfedezés nemcsak a tudományos világ, hanem a nagyközönség érdeklődését is felkeltette. A jelenlegi tervek szerint a papiruszt a Nagy Egyiptomi Múzeumban fogják kiállítani, ezzel pedig a látogatók a világ egyik legjobb állapotban fennmaradt Holtak Könyve-tekercsét tekinthetik majd meg.
Forrás: