Egy távoli csillag az űrben olyan erővel fog felrobbanni, hogy a robbanás fényét várhatóan a Földről is szabad szemmel lehet majd látni – akár nappal is.
A Nyíl csillagképben található V Sagittae két csillagból áll: egy sűrű fehér törpéből és egy nála nagyobb, forró társcsillagból. A Livescience beszámolója szerint ez a rendszer azért vált híressé a csillagászok körében, mert a fehér törpe folyamatosan elnyeli a társcsillag anyagát, ami rendkívüli fényességet és szokatlan változékonyságot eredményez. A két csillag olyannyira közel kering egymáshoz, hogy mindössze 12,3 óra alatt megkerülik egymást, és ezzel lassan közelebb húzódnak egymáshoz.
„A V Sagittae nem egy hétköznapi csillagrendszer – ez a legfényesebb ilyen típusú rendszer, és már 1902 óta bűvöli a csillagászokat. A rendkívüli fényesség oka, hogy a fehér törpe szinte kiszívja társcsillaga életét, a felhalmozott anyagot felhasználva egy ragyogó lángtengerré alakítja.”- mondta Phil Charles, a Southamptoni Egyetem professzora.
Robbanás a láthatáron
A fehér törpe felszínén zajló intenzív termonukleáris reakciók olyan fényt bocsátanak ki, hogy a rendszer már most kiemelkedik az égen. Pablo Rodríguez-Gil, a Kanári-szigeteki Csillagászati Intézet kutatója szerint az anyag, amely felhalmozódik a fehér törpén, várhatóan néhány éven belül nova-robbanást okoz, amely során a V Sagittae szabad szemmel is láthatóvá válik.
Ez a nova nem pusztítja el a fehér törpét, de rendkívüli fényességet eredményez, akár százezerszer nagyobbat, mint a Nap. Ez a látványos kezdet pedig csak felvezeti a végső szupernóva-robbanást, amikor a csillagok összeolvadnak, és olyan fényes jelenséget hoznak létre, hogy nappali fényben is látható lesz a Földről.
Gázgyűrű a csillagok körül
A kutatók a chilei Atacama-sivatagban működő nagyteljesítményű teleszkóp segítségével vizsgálták a rendszert, és a megfigyelések során egy meglepő jelenséget is felfedeztek. A két csillagot körülvevő gázgyűrű, vagy „halo”, a fehér törpe mohóságának következménye.
„A fehér törpe nem képes elnyelni az összes anyagot, ezért a felesleg gázgyűrűt képez a rendszer körül. Ez az erőteljes energiafelszabadulás és a gyors, kaotikus mozgás a rendszer közelgő, heves végének biztos jele.” -magyarázta Pasi Hakala, a Turku Egyetem egyik vezető kutatója.
Ez a felfedezés fontos betekintést nyújthat abba, hogyan élnek és pusztulnak el a csillagok, és újraírhatja a csillagászati modelleket a kettős rendszerek evolúciójáról.
Mikor láthatjuk?
A kutatások szerint a V Sagittae végső összeolvadása a 2060-as években következhet be, bár a csillagászok óvatosak a pontos előrejelzéssel. Addig is a rendszer változó fényessége és a közelgő nova-robbanások jelzik, hogy egy különleges csillagászati esemény közeleg.
Tehát majd a Nyíl csillagképet érdemes figyelni, ahol a V Sagittae fényjátéka először tűnik majd fel az égen.
A borítókép csak illusztráció. Forrás: NASA / Image Archive
Forrás: