Információs hadviselés: A dezinformáció elleni küzdelem került a középpontba a türk államok ankarai fórumán
A dezinformáció ma már nem csupán sajtóetikai probléma, hanem nemzetbiztonsági sebezhetőség is – ezzel a súlyos gondolattal zárult a múlt hét második felében a türk államok dezinformáció elleni küzdelméről szóló fórum. A Törökország fővárosában megrendezett eseményen magas rangú médiaszakemberek és kommunikációs hivatalnokok gyűltek össze, hogy közös stratégiákat dolgozzanak ki a félrevezető narratívák visszaszorítására. A kétnapos tanácskozást Törökország Kommunikációs Főigazgatósága szervezte, és többek között a Helló Magyar is képviseltette magát.
A fórumot Ömer Kocaman, a Türk Államok Szervezete (TASZ) főtitkárhelyettese nyitotta meg. Beszédében emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy az immár tizenhat éves együttműködés története nemcsak a nyelvi és kulturális egység fontosságát hangsúlyozza, hanem azt is, hogy a globális információs térben a félretájékoztatás elleni küzdelem közös érdekké vált. Magyarország megfigyelő tagállamként való jelenléte is azt jelzi, hogy a probléma túlmutat a régió határain.
Ezt a gondolatot Burhanettin Duran, a Török Köztársaság elnöki kommunikációs főnöke még határozottabban fogalmazta meg: a dezinformáció nem csupán médiahiba, hanem a nemzetközi rendszer strukturális válságának része. A manipuláció, a gyűlöletbeszéd és a koordinált lejárató kampányok ma már közvetlen fenyegetést jelentenek a közrendre, a biztonságra, valamint a türk államok nemzetközi hírnevére – különösen válsághelyzetek idején.
Török modell: ellenőrző felületek és gyors reagálás
A török példa bemutatása pozitív visszhangot váltott ki: az ország 2022-ben hozta létre a Dezinformáció Elleni Központot, amely azóta több mint 2500 hamis vagy félrevezető online tartalmat azonosított és cáfolt – közölték a szervezők. A folyamatos, 24 órás monitoring, az intézmények közötti gyors koordináció, valamint a nyilvános ellenőrző platformok éles esettanulmányokon keresztül szemléltették a gyakorlat működését.
Az előadók kiemelték: ma már nemcsak az egyértelműen koholt álhírek – mint például az a széles körben elterjedt, ám hamis hivatkozás egy állítólagosan felrobbant gátról Hatayban – jelentenek problémát, hanem sokkal inkább a valós tartalmak torzítása. Ezt jól példázza a 2020-as karabahi konfliktus esete, amikor egy autentikus felvételt – amelyen azerbajdzsáni katonák vízzel kínálnak egy idős örmény nőt – félrevezető narratívával osztottak meg újra. Ez rávilágít arra, hogy az AI-vezérelt manipulációs módszerek egyre kifinomultabbá válnak.
A türk államok elleni hibrid információs támadások
Ahmet Ismayilov, Azerbajdzsán Médiafejlesztési Ügynökségének ügyvezető igazgatója szerint az információs támadások mára mindennapossá váltak. A második karabahi háború idején az azeri hatóságok napi szintű tájékoztatókkal és széleskörű nemzetközi média-hozzáféréssel próbálták ellensúlyozni a folyamatos hibrid kampányokat. Ismayilov úgy véli, a tényellenőrzés és a helyszíni tudósítás továbbra is az egyik leghatékonyabb ellenszer, amelyet a médiatudatosság növelése és korszerű jogszabályi háttér hatékonyan támogat.
Kiemelt figyelmet kapott a Török–Azeri Médiaplatform, a Turkic.world működése is: ez a strukturált online tér lehetőséget teremt közös médiatartalmak cseréjére, hiteles információk megosztására és koordinált válaszlépésekre a dezinformációval szemben.
Kazahsztán kulturális és információs miniszterhelyettese, Kanat Iskakov a deepfake-technológia és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak egyre elharapózóbb alkalmazására hívta fel a figyelmet. A kirgiz fél pedig arra mutatott rá, hogy a hamis banki hívások, valamint a hivatalos logókkal és AI által készített vezetői arcképekkel terjesztett tartalmak pénzügyi csalásokat és súlyos bizalomrombolást idézhetnek elő.
A közös jövő hangja – TRT Avaz
A fórum második napján a figyelem a türk államok médiumainak szerepére terelődött a közös jövő formálásában. A panelbeszélgetések a közös produkcióktól és szerkesztőségi standardoktól a fiatal célcsoportok eléréséig terjedtek, kiemelve, hogy a média stratégiai pillérként nem engedheti meg magának a hitelesség feladását még a gyors hírfogyasztás korában sem.
A TRT (török rádió és televíziós csatorna) nemzetközi sugárzási stratégiáját ismertető előadás szerint a globális médiatér ma már percepciók csataterévé vált, ahol a narratívák valós időben ütköznek. A TRT Avaz csatorna – többnyelvű tartalmaival és kibővített feliratozási lehetőségeivel – a stratégiai kommunikáció egyik kulcsszereplőjeként jelenhet meg a türk államok térségében.
A fórum zárásakor a résztvevők egyetértettek abban, hogy a dezinformáció ma már nem elszigetelt jelenség, hanem rendszerszintű probléma, amely ellen önmagukban a technikai megoldások nem elegendők. Hosszú távú, társadalmi szintű ellenálló képességre van szükség – olyanra, amely túlmutat Ankara konferenciatermein, és a türk államok egészére kiterjedő közös médiatér kialakítását szolgálja.
További Törökországgal kapcsolatos híreink, elemzéseink és háttéranyagaink a Törökország archívumunkban érhetők el.
Forrás: