Rejtélyes, több mint 200 kilós kőkorongok kerültek elő Kelet-Törökországban

Szokatlan régészeti és geológiai rejtély foglalkoztatja a kelet-törökországi Hakkari tartomány lakóit és a szakembereket. Az Aktütün térségében, közvetlenül a török–iraki határ közelében útbővítési munkálatok során több nagyméretű, kör alakú kőobjektum került elő a földből, amelyek eredete egyelőre ismeretlen.

A leletek mérete és szabályos formája miatt sokan úgy vélik, hogy nem hétköznapi kőzetdarabokról van szó.– derül ki a török hírügynökség, az İhlas Haber Ajansı beszámolójából.

Egy falusi vezető figyelt fel a különös kövekre

A rejtélyes kövekre elsőként Cafer Gezer, Konur falu elöljárója lett figyelmes. Elmondása szerint már első pillantásra feltűnt neki, hogy a kövek formája és szerkezete eltér a környéken megszokott kőzettől.

rejtélyes kövek Törökországban
A rejtélyes, kör alakú kövek az aktütüni útépítés során kerültek elő. Forrás: İHA

„Amikor megláttam őket, rögtön éreztem, hogy ezek nem közönséges kövek. Némelyik már az út szélén is látszott, másokat csak az ásás során találtak meg” – mondta Gezer.

A faluvezető úgy döntött, nem hagyja veszni a leleteket. Munkagépek segítségével elszállíttatta a köveket, és saját háza elé helyezte őket, ahol azóta is megőrzés alatt állnak. Az elmúlt három évben több alkalommal is megkereste az illetékes hatóságokat, hogy alaposabban nézzenek utána, mégis mik lehetnek a furcsa képződmények.

Fosszíliák vagy ember alkotta tárgyak?

Gezer saját kutatásai és szakemberekkel folytatott beszélgetései alapján elképzelhetőnek tartja, hogy a kövek fosszilizálódott maradványok, akár kihalt állatfajok nyomai is lehetnek. Szerinte a kőzetek felülete és szabályos kör alakja is ezt a lehetőséget erősíti.

A szakértők ugyanakkor több lehetséges magyarázatot is felvetnek. Bár a şemdinli kövek eredete egyelőre ismeretlen, a világ más részein talált hasonló leletek alapján több lehetséges értelmezés is szóba jöhet.

  • Ősi malomkövek vagy ipari eszközök: Egyes régészeti lelőhelyeken kör alakú, nagyméretű kövekről derült ki, hogy gabonaőrléshez vagy más ipari tevékenységhez használt malomkövek voltak. Ezek gyakran szabályos formájúak, tömegük pedig elérheti vagy meg is haladhatja a 200 kilogrammot.
  • Rituális vagy szertartási célokat szolgáló tárgyak: Más esetekben a kör alakú kőformák vallási vagy közösségi szertartásokhoz kapcsolódtak. Ilyen tárgyakat több ókori kultúra is használt, különösen olyan térségekben, ahol a kő megmunkálása kiemelt szerepet kapott.

A szakértők szerint nem zárható ki az sem, hogy a kövek természetes geológiai képződmények, úgynevezett konkréciók. Ezek a képződmények akár több millió évesek is lehetnek, és nem ritkán megkövesedett szerves maradványokat is tartalmaznak.

Miután három éven át saját maga gondoskodott a kövek megőrzéséről, Cafer Gezer most hivatalos lépéseket sürget. A török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériumot, valamint régészeket és geológusokat is arra kér, hogy a helyszínen végezzenek átfogó vizsgálatot.

Szerinte egy szakszerű kutatás azontúl, hogy a kövek eredetére is fényt derítene, tudományos és idegenforgalmi szempontból is jelentős eredményeket hozhatna a térség számára. Addig azonban, amíg nem születik szakértői állásfoglalás, a şemdinli rejtélyes kőobjektumok továbbra is némán őrzik Kelet-Anatólia egy feltáratlan múltját, és várják, hogy egyszer választ kapjanak arra, honnan származnak valójában.

Forrás:

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük