Nem túlzás: hamarosan újraírhatjuk az összes földrajzkönyvet, és elfelejthetjük, amit az iskolában tanultunk a bolygókról.
A Naprendszer két legtávolabbi óriásbolygója, az Uránusz és a Neptunusz kapcsán régóta szinte megkérdőjelezhetetlen dogmának számít, hogy mindketten úgynevezett jégóriások. Egy friss kutatás azonban alapjaiban rengetheti meg ezt az elképzelést: nagyon úgy tűnik, hogy a bolygók belsejében jóval több kőzet és sokkal kevesebb jég lehet, mint eddig hittük, derül ki a Daily Star beszámolójából. A tudósok maguk is meglepődtek az eredményeken, amelyek az egész Naprendszer felépítését új megvilágításba helyezhetik.
Új bolygómodellek, váratlan eredmények
A kutatók az elmúlt évtizedek tanulmányi eredményeit vizsgálták felül, különös tekintettel az Uránusz és a Neptunusz belső szerkezetére. A Zürichi Egyetem kutatója, Luca Morf kihangsúlyozta: „A jégóriás besorolás túlságosan leegyszerűsítő, mivel az Uránuszt és a Neptunuszt még mindig nagyon kevéssé ismerjük.” Hozzátette: „A fizikán alapuló modellek túl sok feltételezést tartalmaztak, míg az empirikus modellek túl egyszerűek voltak. A két megközelítést kombináltuk, hogy olyan belső modelleket kapjunk, amelyek egyszerre elfogulatlanok és fizikailag következetesek.”
De akkor kőzet vagy víz? A gravitáció adhatja meg a választ
A kutatócsoport a bolygók gravitációs terét számolta ki úgy, hogy az a lehető legjobban illeszkedjen a belső szerkezetre vonatkozó adatokhoz. Az eredmények szerint az Uránusz és a Neptunusz belseje lehet vízben gazdag, de akár kifejezetten kőzetes is lehet. Ez a bizonytalanság ugyanakkor magyarázatot adhat a bolygók szokatlan mágneses mezejére is.
Míg a Földnek jól elkülönülő északi és déli mágneses pólusa van, addig az Uránusz és a Neptunusz bonyolult, többpólusú mágneses mezővel rendelkezik. A kutatás másik vezetője, Ravit Helled elmondta: „Modelljeink szerint a bolygók belsejében úgynevezett ionos vízből álló rétegek találhatók, amelyek olyan, mélységekben működő mágneses „generátorként” viselkednek, ami megmagyarázza az Uránusz és a Neptunusz szokatlan, nem kétpólusú mágneses mezejét. A számítások arra is rámutattak, hogy az Uránusz mágneses tere mélyebbről származik, mint a Neptunuszé.”
Még mindig több a kérdés, mint a válasz
A szakértők hangsúlyozzák: „Az Uránusz és a Neptunusz lehetnek kőzetóriások vagy jégóriások is, a modell paraméterezésétől függően. A jelenlegi adatok nem elegendőek a kettő megkülönböztetéséhez, ezért célzott űrmissziókra van szükség, amelyek feltárhatják valódi természetüket.”
A kutatás egyébként összecseng a korábbi eredményekkel is, amelyek szerint a Plútó sem annyira jeges, mint azt sokáig gondolták. A legnagyobb kihívást azonban továbbra is jelenti, hogy a tudósok alig értik, miként viselkednek az anyagok a bolygók mélyén uralkodó extrém nyomás és hőmérséklet alatt.
Ez is érdekelhet:
- Magyar kutatók vizsgálják, hogyan alkalmazkodik az űrhajósok agya a világűrhöz
- Döbbenetes: egy aszteroida felszínén találhatott rá a NASA az élet jeleire
Forrás: