2025 utolsó nagy felfedezése: magyar kutató találhatta meg Da Vinci Utolsó Vacsorájának helyszínét
Spielmann Gábor kutató szerint elképzelhető, hogy Leonardo da Vinci egy valós, ma is álló kolostori étkezőt vett alapul a legendás Utolsó vacsora c. festményéhez. A felvetés új megvilágításba helyezheti a világhírű festmény egyik régóta vitatott részletét.
Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című freskója évszázadok óta a művészettörténet egyik legtöbbet elemzett alkotása. A milánói Santa Maria delle Grazie kolostor falán látható műről sokáig úgy tartották, hogy a háttérben megjelenő tér csak a festői képzelet szüleménye. Éppen ezért vált különösen fontossá a kérdés, hogy a háttérben látható terem vajon teljesen kitalált-e, vagy egy valódi hely inspirálta.
Egy ismerős olasz kolostor
Spielmann Gábor független magyar kutató egy észak-olaszországi utazása során figyelt fel a San Calocero kolostorra, miután egy olasz újságcikkben találkozott azzal a feltételezéssel, hogy a San Calocero kolostor refektóriuma kapcsolatban állhat Az utolsó vacsora térábrázolásával. Az épület több mint ezeréves, és egykor fontos vallási központ volt a térségben.
A kolostor refektóriuma – vagyis a szerzetesek étkezőterme – különösen felkeltette Spielmann figyelmét. A helyiség arányai, az ablakok elhelyezkedése és a tér mélysége több ponton is emlékeztet arra a teremre, amelyben Leonardo Az utolsó vacsora jelenetét ábrázolta.
„Belépve a második emeleti terembe azonnal szembetűnik, hogy méretei mennyire megfelelnek a festményen látható arányoknak. Három ablak hátul, kazettás mennyezet, és az oldalfalak is háromosztatúak. Igaz, a mester az oszlopok mögött újabb tereket sejtet, csakhogy ne legyen annyira szűkös érzetű a terem. Csupán az ablakokat, az erkélyajtónyílást vette kisebbre (az enyhe boltíveket elhagyta), a fölöttük lévő falsávot pedig nagyobbra, hogy ezzel is megnövelje a belső tér nagyságérzetét” – írta az Index.
A hasonlóságnak más jegyét is felismerte Spielmann, például az ablakokon át feltáruló lombardiai tájat, és a dombok és a háttér vonalvezetése is meglepően közel áll ahhoz a látványhoz, amely a festmény hátterében megjelenik.
Leonardo járhatott a kolostornál
A feltételezés azért is tűnik életszerűnek, mert Leonardo da Vinci dokumentáltan többször megfordult Lombardiában. Nemcsak festőként, hanem mérnökként is dolgozott a térségben, hidakkal, vízrendszerekkel és erődítésekkel kapcsolatos terveken. Feljegyzései és rajzai tanúsága szerint kifejezetten érdeklődött a környék földrajza és építészete iránt.
Nem kizárt tehát, hogy Leonardo egy útja során látta a San Calocero kolostort, és a refektórium térélménye – akár tudatosan, akár emlékképként – később visszaköszönt egyik legismertebb alkotásában.
Az Index szerint ezt a feltevést olasz részről is megerősítették: Carlo Castagna történész professzor, az épületét gondozó Friends of San Pietro elnöke, valamint Claudio Butti, a Casa del Cieco igazgatója is egyetért abban, hogy Leonardo alaposan ismerhette a környéket.
Mit jelenthet mindez Az utolsó vacsora értelmezésében?
Spielmann Gábor hangsúlyozza, hogy a felvetése nem azt jelenti, hogy Leonardo da Vinci pontos másolatot készített volna a San Calocero kolostor étkezőjéről. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy egy valós, általa ismert tér szolgált kiindulópontként a kompozíció megalkotásakor. A festményen látható tér így nem dokumentarista pontosságú ábrázolás, hanem egy létező helyszín művészi átalakítása lehet.
Ez a megközelítés új szempontokat vet fel Az utolsó vacsora térhasználatával kapcsolatban. Ha Leonardo valóban egy konkrét refektóriumból indult ki, az magyarázatot adhat a festmény különleges perspektívájára és a tér arányaira, amelyek évtizedek óta foglalkoztatják a művészettörténészeket.
A hasonlóságok önmagukban még nem zárják le a kérdést, de elegendőek ahhoz, hogy a kolostor komoly jelöltként kerüljön be a szakmai diskurzusba. Amennyiben más kutatók és művészettörténészek is megerősítik az egyezéseket, a lombardiai helyszín fontos referenciaponttá válhat Az utolsó vacsora értelmezésében.
További, történelmi témájú cikkeinkért kattints.
Forrás: