A NASA által felfedezett új citrom alakú bolygón 8 órás egy év, és olyan extrém nyomás uralkodhat, hogy a szén akár gyémánttá is kristályosodhat rajta, miközben az égitest több rejtélyes tulajdonsága is magyarázatra vár.
A James Webb űrteleszkóp megfigyelései alapján a bolygó már első pillantásra sem illeszkedik abba a képbe, amit a csillagászok eddig a bolygókról alkottak. A különleges légkörén túl a formája, a keringése és a gazdacsillaga is olyan szélsőséges, hogy a kutatók szerint jelenleg nincs olyan elfogadott elmélet, amely maradéktalanul megmagyarázná a létezését.
Szénben gazdag világ egy furcsa csillag mellett
A PSR J2322–2650b jelű exobolygó légköre egészen eltér mindattól, amit a csillagászok eddig megszoktak. A Webb űrteleszkóp mérései szerint nem vízgőz, metán vagy szén-dioxid dominál benne, hanem szénben és héliumban gazdag gázok, amelyeket sötét, koromszerű felhők borítanak.
„Ez egy teljesen új típusú légkör, amilyet korábban még soha nem láttunk” – mondta Michael Zhang, a Chicagói Egyetem asztrofizikusa, a kutatás vezetője.
A kutatók számításai alapján az égitest belsejében uralkodó nyomás olyan hatalmas lehet, hogy a szén gyémánttá kristályosodhat a mélyben, bár ezt egyelőre csak közvetett adatok támasztják alá.
Nyolcórás év és citrom alakú bolygó
A PSR J2322–2650b rendkívül közel kering a gazdacsillagához: alig mintegy 1,6 millió kilométerre. Ennek következtében egy teljes keringés – vagyis egy ottani „év” – mindössze 7,8 óráig tart.
A bolygó egy különösen extrém objektum, egy gyorsan forgó neutroncsillag körül kering. Ez a csillagtípus a Nap tömegével vetekszik, miközben alig nagyobb egy városnál, vagyis az anyaga elképesztő sűrűségbe préselődik. A kutatók szerint ez az egészen szokatlan környezet alapvetően meghatározza a PSR J2322–2650b tulajdonságait is.
Ennek a csillagnak az óriási gravitációs vonzása miatt pedig folyamatosan torzítja a bolygót, ezért az égitest nem gömb alakú, hanem megnyúlt, citromra emlékeztető formát vesz fel.
- Két galaxis ütközését örökítette meg a NASA James Webb-űrtávcsöve
Egy bolygó, amelyre nincs kész válasz
A kutatókat leginkább az foglalkoztatja, hogyan jöhetett létre egy ilyen égitest. A PSR J2322–2650b összetétele nem illik sem a hagyományos bolygókeletkezési elméletekbe, sem azokba a modellekbe, amelyek szerint egy kisebb csillag maradványa alakul át bolygószerű objektummá.
„Nagyon nehéz elképzelni, hogyan alakulhatott ki egy ennyire szénben gazdag világ” – fogalmazott Zhang.
A csillagászok szerint a rendszer egy ritka, úgynevezett „fekete özvegy” típusba tartozhat. Ezekben az esetekben egy gyorsan forgó neutroncsillag rendkívül erős sugárzással és részecskeszelekkel fokozatosan lecsupaszítja kísérőjét, elszívva annak anyagát. A legtöbb ilyen rendszerben a kisebb objektum idővel szinte teljesen eltűnik.
A PSR J2322–2650b esetében azonban a kép nem ilyen egyértelmű. Bár a bolygó szorosan kering a neutroncsillag körül, az összetétele és légköre nem utal arra, hogy egy egyszerű csillagmaradványról lenne szó. A kutatók szerint éppen ez az ellentmondás teszi az égitestet különösen izgalmassá.
Tehát a jelenlegi adatok alapján ennek a furcsa égitestnek az eredete továbbra is nyitott kérdés, és jó eséllyel új elméletekre lesz szükség ahhoz, hogy megértsük, miként jöhetett létre egy ennyire szokatlan világ.
Forrás: