A nappalok és éjszakák váltakozása természetesnek tűnhet, pedig bolygónk mozgása folyamatosan változik. De mi történne, ha a Föld forgásának megszokott ritmusa egyszercsak felborulna? Vajon örökké forogni fog a Föld, vagy egyszer csak bekövetkezik a megállás?
A Föld forgása évszázadok óta az emberi időszámítás alapja, mégis kevesen gondolnak bele, hogy ez a mozgás nem állandó. A napjaink lassan hosszabbodnak, és bár elsőre észrevehetetlen a változás, kozmikus léptékben jelentős folyamatról van szó. De vajon eljöhet az a pillanat, amikor a Föld teljesen megáll?
A Föld forgása és annak következményei
A Föld tengely körüli forgása jelenleg körülbelül 24 órát vesz igénybe. Ez azonban nem volt mindig így, hiszen ahogyan az IFLScience cikke is rámutat, a bolygó az ősi időkben ugyanis gyorsabban forgott. Tudományos becslések szerint körülbelül 600 millió évvel ezelőtt egy földi nap mindössze 21 órás volt, tehát azóta jelentősen lelassult bolygónk mozgása.
A Föld forgásának lassulása napjainkban is mérhető. A kutatások szerint évszázadonként átlagosan 1–2 ezredmásodperccel nő a nap hossza, s bár ez elsőre elenyészőnek tűnhet, hosszú idő alatt jelentős változásokat eredményezhet. A NASA szerint a 2000 és 2018 közötti időszakban a jég és a felszín alatti vizek mozgása miatt a nap hosszának növekedése elérte az 1,33 ezredmásodpercet, ami gyorsabb ütem, mint az azt megelőző száz évben volt jellemző.
Milyen folyamatok lassítják a forgást?
A Föld forgásának szempontjából a legfontosabb lassító tényező a Hold hatása. Az égitest gravitációja felelős ugyanis az árapály-jelenségért, amelynek következménye, hogy egyfajta súrlódást eredményez, mely fokozatosan lassítja a bolygó forgását.
Ez a folyamat azonban nemcsak a Földre van hatással, hanem a Hold pályájára is. Az égitest évente körülbelül 4 centiméterrel távolodik bolygónktól, az energia pedig, mely ezt a távolodást hajtja, az óceánok mozgásából származik. Ennek következtében a Föld forgása tovább lassul, miközben a Hold egyre messzebb sodródik tőlünk.
A klímaváltozás szintén hatással van a Föld forgására. A jég olvadása és a felszín alatti vízkészletek átrendeződése ugyanis tovább módosíthatja a bolygó tömegeloszlását, ami hatással van a forgási sebességre. A NASA szerint, ha a helyzet nem változik, a napok hosszának növekedése akár 2,62 ezredmásodpercre is nőhet évszázadonként, ezzel felülmúlva az árapály-jelenség Holdra gyakorolt visszahatásának szerepét.
Mi történne, ha a Föld hirtelen megállna?
Bár rendkívül valószínűtlen, hogy a Föld forgása egyik pillanatról a másikra megszűnjön, érdemes eljátszani a gondolattal. Egy ilyen esemény minden bizonnyal katasztrofális következményekkel járna, hiszen a felszínen lévő minden tárgy – víz, kőzetek, épületek – kelet felé kezdene repülni a hatalmas lendülettől, több mint 1600 km/órás sebességgel.
Ez hatalmas pusztítást okozna, a törmelék pedig a légkörbe és az űrbe is kijutna, ahonnan a visszahulló kőzetdarabok folyamatosan bombáznák a bolygót, amelynek következtében a földkéreg megolvadna, és egy úgynevezett kőóceán alakulna ki. Szerencsére a Föld forgása nem állhat meg ilyen hirtelen, hacsak nem következik be egy óriási erejű kozmikus ütközés.
Az árapály-kötöttség veszélye
Ha a Föld és a Hold kapcsolata változatlan maradna, rendkívül hosszú idő múlva a bolygónk árapály-kötötté válna a Holdhoz. Ez azt jelentené, hogy a Föld egyik oldala örökké a Hold felé nézne, míg a másik oldal soha nem látná égi kísérőnket, ebben az állapotban pedig a nappalok és éjszakák hossza megegyezne a Hold keringési idejével.
Ez a forgatókönyv azonban csak körülbelül 50 milliárd év múlva valósulhatna meg – már ha addig a Nap nem nyelné el bolygónkat. A csillagászati számítások szerint ugyanis a Nap vörös óriássá válása körülbelül 7,6 milliárd év múlva következik majd be, mely során a Föld valószínűleg megsemmisül.
Forrás: