Szakértők szerint így formálja át a mesterséges intelligencia a hírfogyasztást 2026-ban
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb hatással van arra, hogyan fogyasztjuk a híreket, és arra is, hogyan készülnek. A Reuters Institute friss elemzése öt olyan területet azonosít, ahol ez az átalakulás a következő években különösen fontos lehet.
A Reuters elemzésében megszólaló szakértők szerint ezek a folyamatok már most is érzékelhetők, és 2026-ra még jelentősebbé válhatnak.
1. Hogyan jut el a hír az olvasóhoz
Egyre gyakoribb, hogy az olvasók nem egy hírportál főoldalán találkoznak először egy témával. Keresők és más mesterséges intelligenciával működő eszközök segítenek eligazodni az információk között, és sokan már ezekre bízzák először a tájékozódást.
Gina Chua, a Semafor szerkesztője szerint ez a folyamat már most is látszik:
„Az olvasók egyre gyorsabban fordulnak a chatbotokhoz és nyelvi modellekhez információért, miközben a híroldalak forgalma tovább csökken.”
Ez nem jelenti egyből azt, hogy a cikkek eltűnnének, inkább azt, hogy különböző részletekben, különböző helyzetekben kerülnek az olvasók elé. A hangsúly azon van, hogy az adott információ választ ad-e egy konkrét kérdésre, és érthető-e annak, aki épp rákeres.
A Reuters Institute for the Study of Journalism nemzetközi felmérése szerint az AI-chatbotok még nem számítanak tömeges hírforrásnak, ugyanakkor a fiatalabb korosztály körében jóval gyakoribb a használatuk. Míg összességében a válaszadók mintegy 7 százaléka mondta azt, hogy hetente így keres híreket, a legfiatalabbaknál ez az arány már elérheti a 15 százalékot.
2. Felértékelődik az ellenőrzés szerepe
Amikor néhány kattintással bárki képes élethű képeket és videókat előállítani, az olvasók egyre kevésbé bíznak meg abban, amit első pillantásra látnak. A Reuters Institute elemzése szerint éppen ezért nőni fog az igény arra, hogy a hírek mögött látható források, magyarázatok és ellenőrizhető részletek álljanak, ne csak erős állítások vagy látványos illusztrációk.
„A látni annyi, mint hinni elve ma már nem feltétlenül működik. A fotó- és videóújságírásnak újra meg kell teremtenie a bizonyítás feltételeit.” – mondta Joshua Ogawa, a Nikkei AI- és vizuális stratégiáért felelős vezetője.
Ez különösen a képi tartalmaknál jelent kihívást. Egy fotó vagy videó ma már önmagában nem bizonyíték, és sokan automatikusan felteszik a kérdést, mikor készült, ki készítette, módosították-e, és milyen környezetből származik.
Ráadásul nemzetközi összehasonlításban Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol különösen alacsony a hírekbe vetett bizalom. A Reuters Reuters Institute tavalyi felmérése szerint a magyar válaszadók mindössze nagyjából ötöde mondja azt, hogy általában megbízik a hírekben.
3. Az automatizáció egyre gyakoribb a szerkesztőségi munkában
A mesterséges intelligenciát a hírügynökségeknél és szerkesztőségekben már jó ideje nem csak apróbb feladatokra használják, sok helyen már fontos része lett a háttérmunkának. A következő időszakban az jelenthet újdonságot, hogy ezek az eszközök egyre több lépést kapcsolnak össze, és már teljes munkafolyamatokat támogatnak.
Ez jelenthet háttérkutatást, adatgyűjtést, vagy akár folyamatos tartalmi frissítést is. Itt a lényeg az, hogy a rutinfeladatok kevesebb időt vegyenek el, és több figyelem jusson az érdemi szerkesztői döntésekre. De ez csak akkor működik jól, ha világos szerkesztői kontroll és felelősségi rendszer van a mesterséges intelligenciahasználat mögött.
2026-ban ezért nagyobb szerepet kaphat:
- a belső adatkezelés átgondolása,
- a munkatársak képzése,
- és az AI használatára vonatkozó irányelvek kialakítása.
Különösen a kisebb szerkesztőségek számára lehet fontos, hogy ezek az eszközök átlátható módon illeszkedjenek a napi munkába.
4. A mesterséges intelligencia inkább segít, mint helyettesít
Katharina Schell, az osztrák hírügynökség helyettes főszerkesztője szerint a mesterséges intelligencia a tartalom előállításában már sok szerkesztőség mindennapi gyakorlatának része, de ez nem jelenti azt, hogy átvenné az újságírók szerepét.
Inkább olyan területeken jelenik meg, ahol időt és energiát lehet felszabadítani, például az anyagok előkészítésében, a terjesztés megtervezésében vagy annak átlátásában, hogy egy tartalom hol és hogyan találja meg az olvasóit.
5. Az adatokból jöhetnek a következő nagy sztorik
A mesterséges intelligencia az adatújságírásban akkor válhat igazán hasznossá, ha segít új adatok között eligazodni. Martin Stabe, a Financial Times adatújságírója szerint a legtöbb szerkesztőség eddig főként a saját archívumaira támaszkodott, ezekből viszont ritkán születik valódi újdonság. Az igazán érdekes történetekhez friss, külső forrásból származó adatok kellenek.
Ha ilyen adatokat sikerül összegyűjteni – például nyilvános költségvetéseket vagy hatósági nyilvántartásokat –, az AI segíthet gyorsan átnézni őket, és kiszúrni azokat a részleteket, amelyekkel érdemes foglalkozni.
Jaemark Tordecilla újságíró erre egy fülöp-szigeteki példát említ, amikor egy nyilvános kormányzati adatbázist tett közzé, amelyből később újságírók és civilek is dolgoztak.
Ez a megközelítés új lendületet adhat az adatújságírásnak. Az adatokból gyorsabban és hatékonyabban születhetnek kérdések, viták és ezekből végül kész sztorik.
Ez is érdekelhet:
- Az Uránusz bolygó óriási titka lepleződhet le – erre senki nem számított
- Különös felfedezés: a gízai piramisok alatt titokzatos anomália nyomaira bukkantak a kutatók
- Koszovói borok Budapesten: exkluzív nagykövetségi kóstoló és networking
Forrás: