Ma van a Don-kanyar tragédiájának évfordulója.
Ez a mondat minden évben ugyanúgy hangzik, mégsem válik megszokottá.
A Don-kanyar nem egy térkép, nem egy hadművelet, nem egy fejezet a tankönyv végén. A Don-kanyar hiány. Egy üres szék a családi asztalnál. Egy név, amelyről azt mondták: „odaveszett”. Egy sír, amely sosem lett meg.
1943 januárjában magyar katonák tízezrei fagytak meg, sebesültek meg, tűntek el egy olyan háborúban, amelyet nem ők akartak, és amelyre nem voltak felkészítve. Rossz felszereléssel, elégtelen ellátással, embertelen hidegben. Sokszor nem is a harc ölte meg őket, hanem a tél, az éhség, a reménytelenség.
A Don-kanyar tragédiája nem hőstörténet. És nem is politikai vita tárgya kellene, hogy legyen. Ez egy nemzeti gyász. Olyan gyász, amely generációkon átível, és amelyről sokáig nem lehetett beszélni őszintén.
Sok magyar családban ma is csak ennyi maradt:
„A nagyapád a Donnál halt meg.”
Nincs pontos dátum. Nincs hely. Nincs búcsú.
Emlékezni nem azt jelenti, hogy igazolunk egy háborút. Emlékezni azt jelenti, hogy nem felejtjük el: a politikai döntéseknek mindig emberek isszák meg az árát. Fiatal férfiak, akiknek lett volna életük. Idős szülők, akik soha nem kapták vissza a fiukat. Gyerekek, akik apa nélkül nőttek fel.
A Don-kanyar ma figyelmeztetés. Arra, hogy a háború soha nem elvont fogalom. Arra, hogy a „nagy célok” mögött mindig konkrét emberi sorsok vannak. És arra is, hogy a csend nem gyógyít — csak az őszinte emlékezés.
Ma nem kell sokat mondani.
Elég egy pillanat csend.
Egy gondolat azokért, akik ott maradtak a hóban, messze az otthontól.
Nem felejtjük el őket. És nem is szabad.
- ez is érdekes lehet: Tudtad, hogy Magyarországnak volt egy saját, rendkívüli fegyvere a második világháborúban?
Létszám és veszteségek
A Don-kanyari tragédia hatalmas veszteségeket okozott a magyar 2. hadseregnek 1943 januárjában. A hadsereg kezdeti állománya kb. 200-250 ezer fő volt, beleértve honvédeket és munkaszolgálatosokat. A teljes veszteség 120-140 ezer főre tehető 1942-1943 során: ebből 1942-ben mintegy 33-34 ezer, míg 1943 január-febuárban 100 ezer körüli (40-50 ezer halott/megfagyott, 25-30 ezer fogoly, 25-30 ezer sebesült).
Olvasd el ezt is: A második világháborúban meghalt német katonák maradványait találták meg a Bécsi kapu téren
Forrás: