Amastris ásatásain régészek egy egészen szokatlan ábrázolású Medúza-faragványt tártak fel, ahol a mitikus lény nem félelmetes, hanem barátságos, mosolygó arccal jelenik meg.
Medúzát az ókori világban aligha a barátságos jelzővel illették. A kígyóhajú gorgó tekintetétől a mítosz szerint minden élőlény kővé dermedt, ezért ábrázolása évszázadokon át a félelemkeltés eszköze volt.
Éppen ezért okozott meglepetést az a Turkiye Today által is publikált friss régészeti felfedezés, amely egy mosolygó Medúzát mutat – ráadásul egy római fórum díszítőelemeként, a közösségi élet középpontjában.
Egy tragikus sorsú alak a görög mítoszokból
A legismertebb történet szerint Medúza eredetileg gyönyörű halandó nő volt, akinek sorsát egy isteni botrány pecsételte meg. Poszeidón Athéné templomában fajtalankodott vele, amiért az istennő haragjában nem a tengerek urát, hanem Medúzát sújtotta büntetéssel.
Ennek az átoknak a következtében vált szörnyeteggé: haja helyén kígyók tekergőztek, tekintete pedig halálos lett.
Így az ókori világban Medúza neve sokszor egyet jelentett a rettegéssel. A kígyóhajú Gorgó pillantása a mítosz szerint kővé dermesztette az embert, ami azonnali halált okozott, ezért ábrázolását gyakran használták elrettentésre. Megjelent kapukon, pajzsokon, vagy középületeken, hogy távol tartsa a nem kívánatos személyeket. Éppen ezért keltett meglepetést az a régészeti lelet, amelyet a Fekete-tenger partvidékén tártak fel, és amely egy egészen más arcát mutatja a félelmetes gorgónak.
Mosolygó Medúza egy római fórum mennyezetén
Az ásatásokat a Bartın Egyetem régészei vezették. A mintegy 2850 négyzetméteres területen feltárt stoa egykor kilenc méter magas, márványból készült oszlopaival a Fekete-tenger térségének egyik legmonumentálisabb római kori építménye lehetett.
A feltárt lelet gyökeresen eltér a rémisztő Medúza képétől. A régészek a mai Amastris területén – az ókori város római kori fórumán – olyan mennyezeti kőfaragványokra bukkantak, amelyeken a gorgó arca nem fenyegető, hanem kifejezetten derűs. A domborművek egy oszlopos galériához, azaz stoa-hoz tartoztak, amely a fórum központi részét övezte.
A kutatást vezető szakemberek szerint a Medúza-fej arcvonásai inkább egy kisgyermekre vagy Erosz alakjára emlékeztetnek, semmint egy mitikus szörnyre. Ezen kívül több méter magas márványoszlopokat és további építészeti elemeket is feltártak, ami arra utal, hogy Amastris a római korban kifejezetten fényűző város lehetett. Azonban nem ez volt az egyetlen furcsa dolog a Római Birodalomban, egy rutinszerű kutatás során ugyanis elképesztő dologra derült fény.
Béke és jólét jelképe is lehetett
A régészek értelmezése szerint ez a barátságos ábrázolás a békét és a jólétet jelképezhette egy olyan városi térben, ahol ütemesen zajlott a mindennapi kereskedelem és a közügyek intézése. A felfedezés arra utal, hogy az ókori közösségek rugalmasan kezelték a mitológiai motívumokat, és ugyanazt az alakot egészen eltérő jelentéssel ruházhatták fel.
Miközben folytatódnak a kutatások, a fórum részleges rekonstrukcióját már megkezdték, és idővel a területet a látogatók előtt is meg fogják nyitni. A mosolygó Medúza pedig jó eséllyel az egyik legemlékezetesebb részlete lesz annak, ahogyan az ókori város újra „életre kel”.