Grönland és az Egyesült Államok: korábban már az inuit közösségeket is veszélybe sodorták az amerikai érdekek
A Thule katonai bázis története nem csupán a hidegháborús geopolitika egyik sötét fejezete, hanem egy olyan drámai fordulópont is egyben, mely alapjaiban változtatta meg Grönland őslakosainak életét. Az egyetlen nyár alatt felépített titkos amerikai támaszpont indította el ugyanis azt a folyamatot, mely máig ható válságot okozott a helyi inuit közösségekben.
A The Conversation számol be Jean Malaurie francia kutató egyik útjáról, amikor 1951-ben kutyaszánnal járta be Grönland északnyugati partvidékét. A CNRS támogatásával hivatalosan periglaciális tájakat tanulmányozott, valójában azonban az inuit közösségek világa érdekelte.
Egy napon a távcsövén keresztül, döbbenten vett észre egy szinte a semmiből felbukkanó, félkész állapotban lévő létesítményt: hangárokat, fémszerkezeteket, sátrakat, valamint rengeteg füstöt és port, ami azért volt különösen meglepő, mert három hónappal korábban még érintetlen tundra terült el ott, ahol most az ipari monstrum emelkedett.
A Blue Jay hadművelet részeként létrehozott Thule katonai bázis egyetlen nyár alatt épült fel, miközben Grönland teljes lakossága alig haladta meg a 23 ezer főt. Az Egyesült Államok 120 hajót és 12 ezer embert mozgósított, hogy egy technológiai központot hozzon létre a sarkkörön túl, a cél pedig az volt, hogy felkészüljenek egy esetleges szovjet nukleáris támadásra.
A Thule bázis és az inuit közösségek kapcsolata
Malaurie azonnal felismerte, hogy a művelet egy egész, eddig elszigetelt kultúra annektálását jelentheti. Egy gépekre, gyorsaságra és felhalmozásra épülő rendszer tört be ugyanis egy olyan világba, ahol a vadászat, a várakozás és a ciklikus időrend volt a meghatározó.
A Thule katonai bázis létrehozásának tragikus következményei 1953-ban váltak igazán nyilvánvalóvá, a védelme érdekében ugyanis a teljes helyi inuit közösséget erőszakkal átköltöztették Qaanaaqba, mintegy 100 kilométerrel északabbra. A döntésről nem folyt konzultáció, a közösséget kérdés nélkül elszakították ősi vadászterületeitől csak azért, hogy helyet csináljanak egy kifutópályának.
Ez a pillanat jelentette a hagyományos inuit közösségek összeomlásának kezdetét, mivel ezekben a közösségekben a vadászat nem pusztán megélhetési forma volt, hanem a társadalom működésének alapja is.
A beavatkozás következményei
Ma Grönland lakosságának több mint egyharmada Nuukban él, a társadalom nagyrészt urbanizált és letelepedett. Az 1960–70-es években alternatív lakhelyként épült beton lakótelepek gyakran túlzsúfoltak és leromlott állapotúak, míg a gazdaság főként exportorientált ipari halászatra épül, miközben a hagyományos vadászat már inkább identitásjelző, semmint életforma.
A gyors átalakulás súlyos társadalmi következményekkel járt. Grönlandon ma az egyik legmagasabb az öngyilkossági arány a világon, különösen a fiatal inuit férfiak körében, az alkoholizmus, a családon belüli erőszak és más problémák pedig szorosan összefüggnek a kényszerű letelepedéssel.
Nukleáris baleset a bázis közelében
1968. január 21-én a Thule katonai bázis közelében egy amerikai B–52G bombázó zuhant le a tengeri jégre, fedélzeten négy termonukleáris bombával. Bár robbanás nem történt, a hagyományos töltetek detonációja radioaktív anyagokat – plutóniumot, uránt, ameríciumot és tríciumot – szórt szét hatalmas területen.
A Crested Ice projekt keretében 1500 dán munkást vezényeltek a szennyezett jég eltakarítására, ám mivel megfelelő védelem nélkül kellett dolgozniuk, később sokan pert indítottak a veszélyes körülményekre, és egészségi állapotuk hirtelen romlására hivatkozva. A jogi eljárások 2019-ig húzódtak, valódi felelősségre vonás nélkül, ám a helyi inuit közösség körében soha nem végeztek átfogó egészségügyi vizsgálatot.
A Thule katonai bázis jelentősége napjainkban
A bázis ma Pituffik Űrbázis néven működik, az amerikai Űrhaderő részeként, és kulcsszerepet játszik a rakéta-előrejelzésben és az űrmegfigyelésben. Malaurie már 1953-ban megfogalmazta azt, amit a létesítmény története tükröz, vagyis hogy az őslakos népek soha nem bírtak valódi jelentőséggel a nyugati stratégiai gondolkodásban.
A Thule katonai bázis esete ugyanakkor ma is felfogható figyelmeztetésként: nemcsak területeket, hanem teljes kultúrákat is el lehet veszíteni a felelőtlen emberi beavatkozásnak köszönhetően, s ahogyan arról itt is írtunk korábban, Grönland esetében klímakutatás szempontjából is kulcsfontosságú területről van szó.
Ráadásul rendkívül aktuális mindez jelenleg, amikor világ legnagyobb szigete ismét fontossá vált az amerikaiak érdekszférájában, ahogyan az ebben a cikkünkben olvasható.