Egy különleges jégszéf az Antarktiszon hatalmas segítséget jelenthet a jövő klímakutatói számára. A Concordia Állomáson létrehozott Ice Memory Sanctuary célja ugyanis, hogy évszázadokra megőrizze a gleccserekbe zárt klímaadatokat, mielőtt azok örökre eltűnnének.
Ahogy a bolygó folyamatosan melegszik, a világ gleccserei soha nem látott ütemben olvadnak. Évente mintegy 273 milliárd tonna jég tűnik el, és ezzel felbecsülhetetlen értékű információkat is veszítünk, a gleccserek ugyanis egyfajta természetes archívumként működnek: a jégbe zárt légbuborékok a földi klíma több százezer éves történetének nyomairól árulkodnak. Ennek a tudásnak a megmentésére született meg egy speciális jégszéf az Antarktiszon, amely a Föld egyik legelszigeteltebb pontján őrzi bolygónk múltját.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése szerint a világ gleccsereinek csaknem fele várhatóan nem éli túl ezt az évszázadot. Ez beláthatatlan következményekkel járna, hiszen a gleccserek rengeteg ember számára biztosítanak édesvizet, emellett kulturális és gazdasági jelentőségük is óriási, ráadásul fontos szerepet játszanak a Föld albedóhatásában, vagyis visszaverik a napsugarakat, ezzel hűtve a bolygót.
A jégszéf az Antarktiszon, mint globális klímaarchívum
Ahogyan a Popular Mechanics is írja, ezt a veszteséget próbálja mérsékelni az Ice Memory Sanctuary, amely a francia–olasz Concordia Állomáson, az Antarktisz magas fennsíkján kapott helyet. A létesítmény építését 2024-ben hagyta jóvá az Antarktiszi Szerződés Rendszere, és finanszírozását a II. Albert herceg Alapítvány biztosítja, míg működését az Ice Memory Foundation felügyeli.
Az itt uralkodó extrém körülmények a cél szempontjából ideálissá teszik a helyszínt: az éves átlaghőmérséklet –50 Celsius-fok, ami természetes védelmet nyújt a jégmagoknak. Így azok biztonságban vannak az emberi hibáktól, gazdasági válságoktól, áramkimaradásoktól vagy akár fegyveres konfliktusoktól is. Maga a jégszéf az Antarktiszon körülbelül öt méterrel a felszín alatt húzódik, és nagyjából öt méter magas, öt méter széles és harmincöt méter hosszú – egy letisztult, funkcionális tér, amely kizárólag a gleccserjég megőrzését szolgálja.
Forrás: Wikimedia Commons
Idén vette kezdetét a széf működése
2026 januárjában érkeztek meg az első, Európai-Alpokból származó jégmagok, amelyek hivatalosan is elindították a jégszéf működését, a tervek szerint pedig a jövőben az Andokból, a Kaukázusból, a Spitzbergákról és a Pamír-hegységből is kerülnek majd ide minták. Utóbbi térség különösen figyelemre méltó, mivel egyes pamíri jéghegyek kiterjedése egészen a közelmúltig növekedést mutatott, szembemenve a globális folyamatokkal.
A Pamír-hegység egyik gleccseréről, a Kon-Csukurbaši jégsapkából tavaly két jégmagot emeltek ki. Az egyik Japánba, a Hokkaidói Egyetem gondozásába került, míg a másik az Antarktiszon kap majd végleges helyet.
A WMO szerint az elmúlt ötven évben 9 000 milliárd tonna gleccserjég tűnt el a Földről – ez egy Németország méretű, 25 méter vastag jégtömbnek felel meg. Még akkor is, ha az emberiség 2050-re eléri a nettó zéró kibocsátást, számos gleccser sorsa már rég megpecsételődött.
A különleges jégszéf az Antarktiszon azonban biztosítja, hogy legalább az ott őrzött adatok túléljék ezt a kritikus korszakot, hiszen kulcsfontosságúak lehetnek a jövő tudósai számára annak megértéséhez, milyen volt a Föld klímája akkor, amikor még a végtelen jég uralta a sarkköri területeket.
A klímakutatás jövőbeli, Grönlandot érintő kihívásairól ebben a cikkünkben számoltunk be, itt pedig az Iránban található Urmia-tó kiszáradásának veszélyeiről olvashatsz részletesen.