Egy 420 millió évvel ezelőtt élt ősi életforma alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt, amit az evolúcióról és az fajok rendszerezéséről eddig gondoltunk. A Prototaxites nevű, akár nyolc méter magasra növő organizmus nem növény, nem gomba, és nem is állat – a legújabb kutatások szerint egy teljesen ismeretlen, mára kihalt fejlődési ágat képviselhet.
Az ősi Föld élővilága sokkal idegenebb és kiszámíthatatlanabb volt, mint ahogyan azt a ma ismert növény- és állatvilág alapján elképzeljük. A szárazföld élet hajnalán nemcsak az első növények és egyszerű állatok jelentek meg, hanem olyan ősi életformák is, amelyek sem felépítésükben, sem működésükben nem hasonlítottak a ma élő szervezetekre. Ezek az úgynevezett evolúciós zsákutcák mára teljesen eltűntek, fosszíliáik azonban időről időre új kérdéseket vetnek fel az élet eredetéről és sokféleségéről.
A Prototaxites faj felfedezése
Az egyik legkülönösebb fosszilis élőlény története 1843-ban kezdődött, ekkor fedezték fel a Prototaxites maradványait, és már ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy valami szokatlanról van szó. Az elágazások nélküli, hengeres formájú organizmus inkább egy fatörzsre emlékeztetett, mint bármely ismert élőlényre, mérete pedig önmagában is meghökkentő volt, hiszen egyes példányai elérhették a 26 láb, azaz körülbelül 8 méteres magasságot, miközben szélességük akár az egy métert is meghaladta.
Az évtizedek során a tudományos közösség nem tudott megegyezni abban, mi is volt valójában ez az ősi életforma. Felmerült, hogy növény lehetett, majd az is, hogy algafaj, végül pedig egy 2007-es kémiai elemzés alapján sokáig az volt az uralkodó elmélet, hogy a Prototaxites egy óriásira nőtt, ősi gombafajról van szó. Ez az elképzelés arra épült, hogy az organizmus feltehetően bomló szerves anyagokkal táplálkozott, nem pedig fotoszintézis útján.
Ősi életforma egy kihalt evolúciós ágon
A friss kutatások azonban alapjaiban írták felül ezt az értelmezést. Egy, a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Prototaxites anatómiai és kémiai tulajdonságai nem illenek sem a gombákhoz, sem a növényekhez.
A vizsgálatok középpontjában egy Prototaxites taiti nevű faj állt, amelyet a skóciai Rhynie kovában találtak meg, mely egy különleges jelentőségű lelőhely, mivel rendkívül jó állapotban megőrzött, korai szárazföldi növények és állatok fosszíliáit tartalmazza. Bár ez a faj jóval kisebb volt társainál – mindössze néhány hüvelyk magas –, mégis ez számít a térség legnagyobb Prototaxites példányának.
A fosszília belső szerkezetének vizsgálata során a kutatók csöves felépítést azonosítottak, ami első pillantásra a gombák belső struktúrájára emlékeztetett. A részletek azonban döntő különbségeket mutattak: a csövek elágazása és újrakapcsolódása olyan mintázatot követett, amely egyetlen ismert gombacsoportnál sem figyelhető meg.
Egyetlen rendszertani kategóriába sem sorolható
A kémiai elemzések még egyértelműbb eltéréseket tártak fel, hiszen a Prototaxites fosszíliák nem tartalmaztak kitint, amely a gombák sejtfalának alapvető építőeleme. Ehelyett a vizsgálatok ligninszerű vegyületek jelenlétére utaltak, amelyek a növények kérgében fordulnak elő. Ez az ellentmondásos kombináció – a gombaszerű felépítés, de növényekre emlékeztető kémiai jegyek – tovább erősíti azt az elképzelést, hogy egy teljesen különálló ősi életformáról van szó.
A kutatók szerint mindez arra utal, hogy a Prototaxites nem sorolható be a jelenleg ismert rendszertani kategóriák egyikébe sem, hiszen bár az eukarióta élőlények közé tartozhatott, nem illeszkedik sem a gombák, sem a növények, sem az állatok, sem a protiszták közé. Ehelyett egy olyan, mára teljesen kihalt fejlődési vonalat képviselhet, amely nem osztozik közös többsejtű őssel egyetlen ma élő organizmussal sem.
Ahhoz, hogy pontosabban megértsük, mi volt ez az ősi életforma, hogyan működött, és mi vezetett végül a kihalásához, további kutatások szükségesek, ám egy biztos: létezése arra emlékeztet, hogy az evolúció története még ma is tartogat számunkra meglepetéseket.
Ha esetleg lemaradtál volna róla, ebben a cikkünkben olvashatsz egy, az evolúció történetét szintén meghatározó felfedezésről.