Mi történik? Idegenek lepik el az Airbnb-lakásokat Budapesten: a rendőrség tehetetlen
A Budapest bizonyos részein bevezetett Airbnb‑szabályozás megosztja a kerületeket: míg Terézváros 2026. január 1-jétől teljesen betiltotta a rövid távú lakáskiadást, és sűrű ellenőrzésekkel próbálja betartatni a tilalmat, a szomszédos Erzsébetvárosban továbbra is engedélyezett a szolgáltatás. A gyakorlat azonban egyre több problémát okoz, ahogy az utóbbi hetekben több tulajdonos is arról számolt be, hogy idegenek foglalják el a lakásaikat.
A Pénzcentrum legfrissebb beszámolója szerint a jelenség mára mindennapossá vált: a kulcsszéfek feltörése, a kódok kiszivárgása és a lakások önkényes elfoglalása a belvárosban komoly kockázattá nőtte ki magát. Egy Wesselényi–Király utcai eset jól példázza a helyzet súlyosságát: múlt héten négy ismeretlen személy, egy nő és három fiatal, „beköltözött” egy kiadó lakásba. Állításuk szerint a kulcsot a ház előtt, a kukánál találták, és amikor a tulajdonos kérdezte a kulcs eredetét, a nő következetesen másik címre hivatkozott.
A helyszínre érkező rendőrök több tucat kulcsot találtak az anyuka táskájában, a lakásban pedig további kulcsokra bukkantak. Egy férfit a környékbeli kamerák rögzítettek, amint különböző bejáratoknál próbálkozik. A társaság azt állította, hogy a kulcsot és a lakás adatait 25 ezer forintért szerezték a Blaha Lujza tér környékén. Bár a rendőrök kikísérték őket, mivel sem lopás, sem rongálás nem történt, az ügy nem haladt tovább.
Elavult zárak, kiszivárgott kódok
A közösségi médiában gyorsan kiderült, hogy a történet nem egyedi. Több Airbnb‑s tulajdonos jelezte, hogy hasonló módszerekkel más lakásokba is bejutottak idegenek. A legtöbben a kulcsszéfeket tartják a rendszer leggyengébb pontjának: olcsó, pörgetős modelleket néhány perc alatt ki lehet nyitni rongálás nélkül, ráadásul a kódok „kézről kézre járnak” a Blaha aluljáróban vagy a Kazinczy utcai utcafronti széfeknél. A szakértők szerint a hagyományos kulcsszéf és zár kombinációja 2026-ban már nem jelent valódi védelmet.
A modern okoszárak viszont időzáras, egyszer használható kódokat generálnak, távolról vezérelhetők, naplózzák a belépéseket, és sok esetben kamerával vagy mikrofonnal is rendelkeznek. Bár egy ilyen rendszer ára 70–80 ezer forint, a tulajdonosok szerint egy betolakodás után már nem tűnik drágának.
Kiterjedhet a tiltás más kerületekre is
Az Airbnb terjedése nemcsak biztonsági, hanem városstratégiai kérdés is. Fazekas Csilla, az I. kerület alpolgármestere szerint a rövid távú lakáskiadás felborítja a helyi közösségeket és átalakítja a városrészek arculatát. Emiatt párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel, és nem kizárt, hogy az I. kerület is hasonló tilalmat vezet be a közeljövőben.
Az ingatlanpiaci adatok azt mutatják, hogy Terézvárosban az Airbnb‑tiltás mellett az albérletpiac is átalakul: a kiadó használt társasházi lakások medián bérleti díja 282,5 ezer forint volt januárban, ami 1 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Erzsébetvárosban ezzel szemben a rövid távú lakáskiadás még mindig népszerű, ám a tulajdonosok egyre inkább kénytelenek modern, digitális biztonsági megoldásokra váltani, ha szeretnék elkerülni a hasonló eseteket.
Ha lemaradtál róla: