Senki nem tudhatta, hogy ezen a napon véget ér az Aranycsapat története

Napra pontosan 65 esztendővel ezelőtt került sor Bécsben arra a válogatott labdarúgó-mérkőzésre, amelyről akkor még senki nem tudhatta, hogy a történelem szeszélye folytán az Aranycsapat utolsó találkozója lesz.

Ezt Lomnici Zoltán, a Aranycsapat Testület elnöke idézte fel csütörtökön azon a budapesti sajtótájékoztatón, amelyet az évforduló alkalmából rendeztek. Hozzátette: az osztrák válogatott már akkor régi riválisa volt a magyar csapatnak, az 1950. május 14-én Ausztriától elszenvedett 5-3-as vereség pedig kijózanítóan hatott, azután kezdődött el ugyanis az Aranycsapat négy éven át, egészen az 1954-es berni világbajnoki döntőig tartó veretlensége.

Lomnici emlékeztetett arra, hogy a bécsi Práterben Puskás Ferenc és Sándor Károly góljával kivívott 2-0-s győzelem után nem sokkal Magyarországon kitört a forradalom, a csapat gerincét alkotó Honvéd pedig ekkor éppen Spanyolországban tartózkodott. A csapat a hazai sportági szövetség által nem engedélyezett túrán vett részt ezután, így aki hazatért, büntetést és eltiltást kapott. Puskás, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán kint maradt, Grosics Gyula pedig csak 1957 júliusában tért haza.

“A történelmi események vezettek tehát oda, hogy szétesett minden idők egyik legsikeresebb magyar válogatottja. Sokan vélekednek úgy, hogy az Aranycsapat eredményei is befolyásolták a történelem alakulását, a hazaszeretet erősödését, a magyarság öntudatra ébredését. Az Aranycsapat nagy idők kivételes válogatottja volt”

– fogalmazott Lomnici Zoltán.

Bajkai István, a testület alelnöke arról beszélt, hogy az Aranycsapat játékosainak jelentőségét nem lehet eléggé kiemelni, mert a munkásságuk, a győzelmeik és a magyar sporttársadalom eredményeihez való hozzájárulásuk megkérdőjelezhetetlen. Hozzáfűzte: az akkori időkben élő, kudarcot, megaláztatást és elnyomást elszenvedő embereknek egy sikert sikerre hozó csapat reményt tudott adni arra, hogy a magyar sportban milyen óriások nőhetnek föl.

“Az Aranycsapat tagjai megmutatták, hogy az olyan egyszerű fiúk, akik Kőbányán, Kispesten, vagy vidéken nőttek fel, a tehetségüket munkával sikerre tudják váltani és a világ legjobbjai közé emelkedhetnek”

– jelentette ki.

Érdemes elolvasniInteraktív kiállítás nyílt Albert Flórián emlékére Budapesten