Tényleg jöhet a Putyin-Zelenszkij csúcstalálkozó Moszkvában?

Nemrégiben jött a hír: Putyin meghívta az ukrán elnököt Moszkvába. De van realitása egy ilyen találkozónak? Utánajártunk!

Sokan felkapták a fejüket néhány napja a hírre: Vlagyimir Putyin szívesen látja Volodimir Zelenszkijt Moszkvában, és a biztonságát is garantálja. Az ukrán elnök azonban kijelentette, hogy egy moszkvai tárgyalásnak épp úgy nem látja realitását, mint egy kijevinek.

Létrejöhet egy moszkvai csúcs?

De melyik félnek van igaza? Reális az, hogy az orosz-ukrán háború közepette a két elnök Oroszország fővárosában üljön egy asztalhoz? Nos, elméletben persze nem kizárható, de a gyakorlatban politikailag és biztonsági szempontból is szinte elképzelhetetlennek tűnik.

Putyin egyébként nem most jelezte először, hogy elvileg nyitott lenne egy Zelenszkijjel való találkozóra – ám rendre olyan feltételek mellett, amelyek Ukrajna számára elfogadhatatlanok. Ilyen például a Donbasz teljes területének Oroszországhoz csatolása, vagy az oroszok által annektált régiók elismerése.

Miért tűnik Putyin „meghívása” inkább taktikának?

Ezek nem valódi kompromisszumos ajánlatok, hanem a jelenlegi helyzet politikai és jogi „bebetonozására”, valamint saját személyének legitimálására irányuló kísérletek. Főleg úgy, hogy eközben az orosz elnök környezete egyre nyíltabban fenyegeti már a nyugati országokat is.

A Moszkvában tartott, kétoldalú elnöki találkozó ötlete így sokkal inkább propagandisztikus és taktikai lépésnek tűnik, mint valódi békekezdeményezésnek:

• Putyin előre tudja, hogy Zelenszkij nemet fog mondani a meghívásra, de mondhatja, hogy „ő megpróbálta”, az ukrán elnök pedig „nemet mondott”.
• Ha Zelenszkij esetleg mégis igent mondana, akkor pedig Moszkvában Putyin teljes ellenőrzés alatt tartaná a protokollt, a biztonságot és a médiaképet, miközben a személye is legitimálódna.

De korábban előfordult ilyen találkozó?

Történelmi tapasztalataink szerint is egészen ritka, hogy két, egymással háborúban álló ország vezetője az egyik fél fővárosában ült volna tárgyalóasztalhoz. Amikor mégis, annak szinte mindig különleges oka volt. Ezek a találkozók jellemzően nem egyenrangú alkukról szóltak, hanem a háború lezárásáról vagy a vereség elismeréséről.

A második világháborúban például Philippe Pétain francia vezető Adolf Hitlerrel már a katonailag összeomlott Franciaország képviseletében tárgyalt, miközben Párizs német megszállás alatt állt. Hasonló logika érvényesült 1945-ben Japán esetében is: Hirohito császár Tokióban találkozott Douglas MacArthur amerikai főparancsnokkal, de ez már a feltétel nélküli kapituláció utáni, megszállás alatti politikai szimbolika része volt, nem valódi tárgyalás.

Ezzel szemben a valódi, aktívan zajló háborúk során a felek jellemzően szigorúan kerülték az „ellenséges fővárosokat”. Az Egyesült Államok és Észak-Vietnam például a teljes konfliktus alatt sem Washingtonban, sem Hanoiban nem tárgyalt egymással: a párizsi békefolyamat szándékosan semleges terepen zajlott. Hasonló minta figyelhető meg más konfliktusokban is.

A történelmi példák összességében azt mutatják: ellenséges fővárosban tárgyalni nem a háború közepén szokás, hanem akkor, amikor az erőviszonyok már eldőltek, vagy a béke politikai feltételei lényegében megszülettek. Aktív, eszkalálódó konfliktus esetén az ilyen találkozó inkább hatalmi demonstráció, mint valódi diplomáciai egyeztetés.

Több az esély egy budapesti csúcstalálkozóra?

A jelenlegi diplomáciai formátumok – például a háromoldalú egyeztetések az Egyesült Államok bevonásával Abu-Dzabiban – jóval életképesebb keretet kínálnak egy esetleges elnöki találkozó előkészítésére, mint egy közvetlen, moszkvai csúcs.

Az ilyen semleges helyszínek biztonsági garanciákat adnak mindkét félnek, lehetővé teszik a nyugati szövetségesek aktív jelenlétét, és csökkentik annak esélyét, hogy bármelyik fél propagandagyőzelemként mutassa be a találkozót.

A kérdés már csak az: hol? És bizony itt értékelődhet fel annak a szerepe, hogy a magyar kormányzat – az EU-ban talán egyedüliként – folyamatos kapcsolatban áll Moszkvával, és közben Ukrajnával is képes szót érteni – ha közvetlenül nem is, amerikai közvetítéssel mindenképp.

Elképzelhető, hogy az őszi terveket újra előveszik, és jöhet a budapesti csúcs Putyin, Zelenszkij, és akár Donald Trump részvételével?

Kiemelt kép: Facebook/K24 English