Tragikus adat: Magyarországon 6 óránként lesz öngyilkos valaki
Hosszú évtizedeken át úgy tűnt, Magyarországon lassan, de biztosan javul a helyzet: az öngyilkosságok száma csökkent. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) friss figyelmeztetése szerint azonban ez a tendencia megtört, és az elmúlt öt évben olyan fordulat következett be, amilyenre a ’80-as évek óta nem volt példa.
Magyarországon 2019-ig több évtizeden át folyamatosan csökkent az öngyilkosságok száma, de az utóbbi évek adatai ezt a trendet megtörték: az elmúlt öt évben a csökkenés leállt, és újra emelkedő trend látszik – írta közleményében az Magyar Orvosi Kamara.
A MOK szerint jelenleg átlagosan hatóránként lesz öngyilkos valaki Magyarországon, ami a ’80-as évek óta nem látott helyzetet idéz.
A szakmai vélemények szerint az ellátórendszer azontúl hogy folyamatos forráshiánnyal küzd, a súlyos humánerőforrás hiány is már tartós problémává vált. Egyik nagy intézményben, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben kevesebb mint két év alatt tizenöt szakorvos távozott, ami nem elszigetelt jelenség, és a rendszer általános feszültségét tükrözi.
Hol tart ma Magyarország mentális egészsége?
A MOK nemcsak a pszichiátriai osztályokról beszél, hanem arról is, hogy a mentális egészségügyi ellátás egészének hozzáférhetősége sem javult – például a pszichoterápia hosszú várólistákkal terhelt, miközben a szakmai ajánlások szerint éppen ez lenne a megelőzés egyik kulcseleme.
Magyarország öngyilkossági mutatói sokáig az uniós mezőny legrosszabbjai közé tartoztak. Eurostat-adatok alapján például 2016-ban a tagállamok között a legmagasabb rátát Litvánia hozta, de Magyarország is szorosan mögötte volt. 2020-ban ugyanez a minta látszott: Litvánia után Magyarország következett a második legmagasabb öngyilkossági halálozási rátával az EU-ban.
Az EU–OECD 2023-as magyar országprofilja pedig azt írja, hogy a csökkenés ellenére Magyarországon továbbra is az egyik legmagasabb a férfiak öngyilkossági rátája az unióban.
Nemzetközi adatokat összevetve kiderül, hogy Magyarország továbbra is az EU-országok között kiemelten magas öngyilkossági aránnyal rendelkezik, különösen a férfiak körében – még akkor is, ha az utóbbi években a halálozási számok csökkentek.
Szakmai publikációk emellett arra is rámutatnak, hogy a pszichiátriai betegségek előfordulása és a kezeléshez való hozzáférés terén komoly korlátok vannak Magyarországon. Egyes becslések szerint évente több százezer ember él olyan mentális betegségben, amely kezelésre szorul, de közülük csak kevesen jutnak hatékony ellátáshoz.
A témához kapcsolódva ajánljuk korábbi, átfogó cikkünket is a mentális egészségről és annak megőrzéséről szóló gyakorlati tippekkel:
Önsértés, a statisztika vakfoltja
Egy másik, a szakirodalomban gyakran tárgyalt jelenség a bántalmazással járó, nem öngyilkossági szándékú önsértés. Ez azt jelenti, hogy valaki szándékosan bántja a saját testét — például vágással vagy más sérülést okozva — anélkül, hogy halállal végződő cselekedetet akarna elkövetni.
Ez nem szerepel az öngyilkossági statisztikában, mert nem halálesetről van szó, mégis a szakemberek szerint fontos jel a mentális állapotra nézve, és szorosan összefüghet az öngyilkossági kísérletekkel is, mint potenciális kockázati tényező.
Hazai szinten ugyan még kevés az átfogó, reprezentatív adat, de a sajtóinformációk és a gyermekpszichiátrián és a sürgősségi ellátásban dolgozók tapasztalatai alapján jelenség a hazai serdülő- és fiatal felnőtt populációban is gyakran előfordul.