Brutális viking kivégzőgödörre bukkantak Cambridge mellett: koponyák, levágott végtagok és egy 196 centis férfi a tömegsírban

Egy átlagos hallgatói gyakorlóásatás olyan fordulatot vett, amit senki nem felejt el egyhamar. A Cambridge-i Egyetem régészei és diákjai egy 9. századi viking tömegsírra bukkantak. A gödörben teljes csontvázak és feldarabolt testrészek feküdtek egymásra dobálva, és a különös elrendezés miatt a szakértők szerint nem egyszerű temetésről van szó.

A leletet a Cambridge-i Egyetem régészei és hallgatói találták meg egy egyetemi képzéshez kapcsolódó gyakorlóásatáson. A gödör Cambridge külterületén, Wandlebury környékén került elő, és a szakértők szerint a 9. század tájára keltezhető.

Ez az az időszak, amikor a térség hosszú ideig ütközőzónának számított: a szász Mercia és Kelet-Anglia határvidéke volt, utóbbit pedig a vikingek 870 körül hódították meg.

Koponyák kupacban, lábak egymásra dobálva – és egy 196 centis férfi lyukas koponyával

A gödörben a koponyák száma alapján legalább tíz ember maradványai feküdtek, de a feltárás során gyorsan kiderült, hogy ez nem egy szokványos viking tömegsír. A régészek négy teljes csontvázat találtak, mellettük viszont olyan csontcsoportok kerültek elő, amelyek elsőre is azt sugallták, hogy a halottakat nem temették el rendesen.

A leletek elrendeződése alapján a maradványok egy 9. századi erőszakos esemény nyomai lehetnek, egy kisebb összecsapásé, egy megtorlásé vagy akár tömeges kivégzésé.

Viking tömegsír koponya régészet
A gödörből előkerült koponyák egy része. Kép: Cambridge Archaeological Unit/David Matzliach

„Soha nem gondoltam volna, hogy ilyesmire bukkanunk egy hallgatói gyakorlóásatáson. Sokkoló volt a békés wandlebury-i helyszín és a feltárás közti kontraszt” – mondta Grace Grandfield, a Cambridge-i Egyetem Yorkból származó hallgatója, aki részt vett az ásatáson.

Több koponya például test nélkül feküdt egymás mellett, egy kupacban, és volt egy olyan rész is, ahol a lábcsontok szinte külön halomba kerültek – a kutatók ezt egyszerűen „lábakból álló stószként” írták le.

„Sok olyan áldozatot is találtunk, akik nagyjából egyidősek lehettek velem, és hátborzongató élmény volt egyre több szétszórt csontot azonosítani, miközben egyre világosabbá vált, mennyi szenvedéssel járhatott mindez.” – mondta az ásatáson részt vevő egyik régészhallgató.

A csontvázak testhelyzete alapján az is felmerült, hogy néhány áldozatot megkötözhettek, mielőtt a gödörbe dobták őket. Egy férfit pedig biztosan lefejeztek, mivel a csontokon egyértelmű vágásnyomokat találtak.

Korabeli „agyműtét” nyomai

A tömegsír legkülönösebb áldozata egy fiatal férfi volt, aki a vizsgálatok szerint 17 és 24 év közötti lehetett. Arccal lefelé került a gödörbe, és a szakértők becslése alapján nagyjából 195–196 centiméter magas volt. Ez a korszakban szinte felfoghatatlan méret: a régészek szerint akkoriban az átlagos férfimagasság körülbelül 168 centiméter körül mozgott.

A férfi koponyáján egy nagy, ovális nyílás látható, körülbelül 3 centiméter átmérővel. A lyuk szélein gyógyulás nyomai vannak, vagyis az illető túlélte a beavatkozást. A kutatók szerint ez trepanáció nyoma lehet, vagyis egy ősi műtéti eljárásé, amikor a koponyát még életében megfúrták.

„Az illetőnek lehetett egy daganata, amely az agyalapi mirigyét érintette, és a növekedési hormonok túltermelődését okozta” – mondta Dr Trish Biers, a Cambridge-i Egyetem Duckworth-gyűjteményének kurátora.

Viking tömegsír koponya régészet
A koponyán egy 3 centiméteres lyuk maradt: a férfi túlélhette az ősi koponyaműtétet. Kép: Cambridge Archaeological Unit/David Matzliach

Biers szerint a rendellenesség megnövelhette a koponyaűri nyomást, ami súlyos fejfájással járhatott, így a trepanáció akár kétségbeesett próbálkozás is lehetett a tünetek enyhítésére.

„Egy ilyen agyi állapot megnövekedett koponyaűri nyomáshoz vezethetett, fejfájást okozva, amit a trepanációval próbálhattak enyhíteni. Ez ma sem ismeretlen fejsérüléseknél” – fogalmazott Dr Biers.

A kutatók szerint a feltárás csak az első lépés volt. Jelenleg a csontokat részletes vizsgálatoknak vetik alá, többek között ősi DNS- és izotópos elemzésekkel, hogy kiderüljön, honnan származtak az áldozatok, volt-e köztük rokonság, és hogy valóban vikingekről van-e szó. A csapat emellett megpróbálja összeilleszteni a szétszórt csontokat is, hogy pontosabb képet kapjanak arról, mégis hány ember került valójában a tömegsírba.

Az eredeti angol nyelvű beszámolót itt tudod elolvasni.

Ha érdekelnek a viking kor különös történetei és friss régészeti felfedezései, ezeket a cikkeinket is érdemes elolvasni:


Source:

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük