Amikor Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping beszélgetésében szóba került a 150 éves életkor, sokan túlzásnak tartották a gondolatot. Egy friss európai kutatás azonban arra jutott, hogy jelenleg nincs egyértelmű jele annak, hogy az emberi élettartam elérte volna a felső határát, miközben a kontinensen egyre nagyobb különbségek rajzolódnak ki abban, ki meddig élhet.
Egy kínai állami rendezvényen rögzített beszélgetésben a tolmács Putyin szavait fordítva arról beszélt, hogy a biotechnológia fejlődésével az élet jelentősen meghosszabbítható, mire Hszi Csin-ping a 150 éves életkort említette. Ezt a felvetést sokan túlzónak vagy nevetségesnek tartották, de a jelenlegi demográfiai adatok alapján nem látszik egyértelmű bizonyíték arra, hogy az emberi élettartam már elérte volna végső határát.
A Live Science által ismertetett tanulmány 1992 és 2019 között vizsgálta Nyugat-Európa 450 régiójának halálozási és demográfiai adatait, nagyjából 400 millió emberre kiterjedően.
A kutatók régiós bontásban nézték meg, hol gyorsul és hol lassul az élettartam növekedése, és az összesített adatok alapján arra jutottak, hogy nem látszik olyan egyértelmű töréspont, amely az emberi élettartam biológiai plafonját jelezné.
Még nem értük el a biológiai plafont?
Az úgymond élmezőnybe tartozó régiók – ahol a legmagasabb a születéskor várható élettartam – továbbra is stabil javulást mutatnak. Férfiaknál évente átlagosan körülbelül két és fél hónappal, nőknél másfél hónappal nőtt a várható élettartam, hasonló ütemben, mint a korábbi évtizedekben. 2019-ben ilyen térségnek számított például Észak-Olaszország, Svájc vagy több spanyol tartomány.
Másképp fogalmazva, ahol már most is a leghosszabb ideig élnek az emberek, ott sem látszik csökkenés. A tanulmánynak ez az egyik legerősebb érve amellett, hogy a 115–120 éves felső határ nem bizonyított biológiai végpont, inkább eddigi tapasztalati maximum.
A globális kilátások is hasonló irányba mutatnak, a jelenlegi előrejelzések szerint a világon a születéskor várható élettartam a 2022-es 73,6 évről 2050-re 78,1 évre emelkedhet.
Emellett az egészségben eltöltött évek száma (az úgynevezett egészséges élettartam) is nő, de sok helyen lassabban, mint maga a teljes élettartam. Ez azt jelenti, hogy az emberek hosszabb ideig élnek, de a plusz évek egy része betegséggel vagy egészségkárosodással telik.
Európa kettészakadó élettartam-térképe
A kutatók azt is megvizsgálták, mely életkorok változásai állnak a regionális különbségek mögött. Az eltérések nem a csecsemőhalandóságból fakadnak – ez továbbra is alacsony –, és nem is a 75 év felettiek körében keresendők, ahol összességében még mindig javulás látható.
A döntő korosztály az 55–74 év közöttieké. A 90-es években ebben a csoportban gyorsan csökkent a halálozás, részben a szív- és érrendszeri kezelések fejlődése, részben az egészségtudatosabb életmód terjedése miatt. A 2000-es évek közepétől azonban ez a javulás lelassult, sőt néhány régióban nőtt is a halálozási kockázat ebben az életkorban.
Mivel ebben az életkorban még mindig jelentős számú haláleset történik, a stagnálás vagy visszaesés az egész régió élettartam-statisztikáját érdemben befolyásolja.
Ez magyarázza, miért vált ketté Európa élettartam-térképe. Itt sem biológiai plafonról van szó, hanem arról, hogy egyes régiókban a középkorú népesség egészségi mutatói romlottak vagy megtorpantak.
A 150 éves kor kérdése: technológia és egyenlőtlenség
A most ismertetett kutatás ugyanakkor az átlagos népesség halandósági adatait vizsgálta, régiók és társadalmi csoportok szintjén. A Putyin és Hszi Csin-ping beszélgetésében felvetett 150 év inkább arra utalhatott, hogy a legfejlettebb egészségügyi rendszerekben és technológiákkal meddig tolható ki az emberi élet.
A demográfiai adatok azonban azt mutatják, hogy még csúcstechnológiás áttörések nélkül is folytatódik – ha lassabb ütemben is – a várható élettartam növekedése, és nincs bizonyíték egy merev biológiai plafonra.
Ha a következő 25 évben valóban 7–8 évvel nő a globális várható élettartam, az történelmi léptékben is gyors ütem. Ilyen tempó és biotechnikai fejlődés mellett egy évszázad alatt akár egy évtizeddel is kitolódhatna az emberi élet átlagos hossza. Ez még nem jelenti a 150 év realitását, de azt igen, hogy a most sokak által végsőnek gondolt 115–120 éves határ sem feltétlenül megdönthetetlen.