Időzített bomba az iparban: Leállított üzem, mérgező Duna és veszélyben az ivóvíz
Újabb fordulat a hazai ipar ügyében: miközben Sóskúton felfüggesztették egy veszélyesanyag-kezelő üzem működését, friss kutatás szerint a Duna mentén is kimutathatók az úgynevezett „örökvegyületek”.
Csökkenteni kell a veszélyes anyagok kibocsátását
A Pest Vármegyei Kormányhivatal azonnali hatállyal felfüggesztette a Pest Vármegyei Kormányhivatal a Dongwha Electrolyte Hungary Kft. sóskúti telephelyének veszélyesanyag-kezelési tevékenységét.
A döntés szerint a cégnek igazolnia kell, hogy a beépített vízalapú oltórendszer megfelelően működik, valamint a telephelyen tárolt veszélyes anyagok mennyiségét a jogszabályban meghatározott alsó küszöbérték negyedére kell csökkentenie.
A sóskúti beruházást a kormány korábban a magyar akkumulátoripar fontos elemeként emlegette, míg ellenzéki pártok és civil szervezetek rendszeresen a környezeti és egészségügyi kockázatokra hívták fel a figyelmet.
Mérgező anyagok a Dunában is?
Ezzel párhuzamosan aggasztó eredményeket közölt a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoportja: 2024–2025 között végzett vizsgálatok során a Duna több szakaszán kimutatták a PFAS-vegyületek jelenlétét, különösen ipari létesítmények közelében.
A PFAS-ok – közismert nevükön „örökvegyületek” – rendkívül stabil, nehezen lebomló anyagok, amelyek felhalmozódhatnak az élő szervezetekben. A mérések szerint a koncentrációjuk az ipari kibocsátási pontoktól távolodva 30–40 százalékkal csökkent, ami erős ipari forrásmintázatra utal.
Akkumulátoripar a fókuszban
A kutatás érintette többek között a komáromi akkumulátorgyár térségét, valamint a gödi üzem környezetét is, ahol a Samsung SDI Magyarország Zrt. működik. Korábban itt talajvízben és szennyvízben is kimutatták az akkumulátorgyártásnál használt, magzatkárosító NMP-oldószert.
A Duna üledékében egyes helyeken akár százszor magasabb PFAS-koncentrációt mértek, mint a vízben. Ráadásul az akkumulátorgyártásban alkalmazott rövid szénláncú PFAS-vegyületek könnyebben átjuthatnak a parti szűrésű ivóvízrendszereken.
Ivóvíz és uniós határértékek
2026 januárjától új uniós ivóvíz-irányelv lépett életbe, amely szigorú határértéket szab a PFAS-vegyületek összkoncentrációjára. Mivel több Duna menti település – köztük Budapest – ivóvízellátása parti szűrésen alapul, kulcskérdés, hogy a jelenlegi technológiák képesek-e kiszűrni ezeket az anyagokat.
A szakértők szerint sürgős vizsgálatokra és szükség esetén utókezelési technológiák bevezetésére van szükség. A sóskúti felfüggesztés és a Duna-szennyezésről szóló kutatás együtt azt jelzi: az akkumulátoripar gyors bővülése mellett a környezetbiztonsági garanciák kérdése egyre égetőbb Magyarországon.
Forrás: Telex.com; Szeretlekmagyaroszag.hu
Ha lemaradtál volna: