Magyar paleontológusok egy új, növényevő, hadrosauroid (kacsacsőrű) dinoszauruszfajt azonosítottak a Dél-Erdélyben található Hátszegi-medencében, amely rávilágít arra, hogy a késő kréta időszak végén létezett, úgynevezett „Hátszeg-sziget” élővilága a korábban feltételezettnél jóval változatosabb lehetett.
Magyar-román tudományos együttműködés
Az ELTE, a MNMKK – Magyar Természettudományi Múzeum, a SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) és a Bukaresti Egyetem kutatói 2019 óta folytatnak ásatásokat a Hátszegi-medencében, Valiora falu közelében. A feltárások során több, korábban ismeretlen gerincesmaradványokat tartalmazó lelőhelyet tártak fel, amelyekből eddig több ezer, nagyjából 70 millió éves (a kréta időszak végéről származó) csont került elő. A leggyakoribb dinoszaurusz-leletek az Ornithischia csoportba tartoznak, ezek közé sorolhatók az új fajként felismert kacsacsőrű dinoszaurusz maradványai is.
A kutatócsoport tájékoztatása szerint az új fajhoz tartozó lelőhelyet 2022-ben találták meg, részben egy frissen kialakított erdészeti út nyomvonalának köszönhetően. A terepi geológiai térképezés során a domboldalba bevágott út feltárta azokat a sötétszürke homokrétegeket, amelyek más, korábban ismert, csonttartalmú rétegekkel mutattak rokonságot. A valiorai ásatások különlegessége, hogy nemcsak elszórt csontok, hanem egy hadrosauroid dinoszaurusz összetartozó, részleges csontváza is előkerült – ez kulcsszerepet játszott az azonosításban.
A Hátszegi-medencében az ilyen, több csontot és koponyaelemeket is tartalmazó, összetartozó csontvázak rendkívül ritkák, különösen a hadrosauroidok esetében. A korábbi évtizedekben a térségből ismert maradványok többségét rutinszerűen a több mint 130 éve leírt Telmatosaurus transsylvanicus fajhoz sorolták. A mostani munka egyik fontos lépése ezért az volt, hogy a kutatók újradefiniálták a Telmatosaurus maradványait, és részletes összehasonlításnak vetették alá az újonnan előkerült csontvázat.
Ha lemaradtál erről: a napokban írtuk, hogy egy szárazföldi krokodil tartotta rettegésben a Bakonyban élőket
Kryptohadros kallaiae
A vizsgálatok eredménye alapján a valiorai csontváz egy teljesen új dinoszauruszfajhoz tartozik, amely a Kryptohadros kallaiae nevet kapta. A „Kryptohadros” név arra utal, hogy a térségből közel 130 éven át csak egyetlen hadrosauroid fajt ismertek, miközben ez a második faj „rejtve” maradt a Telmatosaurus árnyékában. A „kallaiae” fajnév a publikáció első szerzőjének korán elveszített édesanyjának, Kállai Csillának állít emléket.
A kutatók szerint a Kryptohadros és a Telmatosaurus közeli rokonok, ezért számos hasonlóságot mutatnak, a különbségek leginkább a koponyaelemek morfológiájában jelennek meg.
Filogenetikai vizsgálataik arra is rámutattak, hogy a Kryptohadros legközelebbi rokona az Észak-Olaszországból ismert Tethyshadros, és a három faj együtt egy ázsiai eredetű, de Délkelet-Európára jellemző külön fejlődési ágat képvisel, amely a Telmatosauridae nevet kapta. A kutatócsoport szerint az eredmények azt erősítik, hogy a késő kréta kori európai szigetvilág élővilága dinamikusan változott.
A felfedezésről szóló tanulmány a Journal of Systematic Palaeontology című folyóiratban jelent meg.
Ez is érdekes lehet neked: A valaha élt leggyorsabb dinoszaurusz nyomaira bukkant Mongóliában egy csapat régész