Trump végleg besokallt? Az amerikai elnök új NATO-politikája Magyarországot is sarokba szoríthatja

Az iráni konfliktus után Donald Trump kemény üzenetet küldött a NATO-nak: a védelem a jövőben feltételekhez kötődhet. Az új irányelv szerint aki nem fizet többet, az hátrányba kerülhet, és ez Magyarország számára különösen kockázatos forgatókönyvvé válhat.

Donald Trump az utóbbi napokban ismét élesen bírálta az európai szövetségeseket, különösen amiatt, hogy szerinte nem támogatták megfelelően az Egyesült Államokat az iráni konfliktus idején. Egy korábbi miami befektetési fórumon arról beszélt, hogy a NATO-partnerek komoly hibát követtek el.

„Szerintem óriási hiba volt, hogy a NATO egyszerűen nem volt ott. Egyszerűen nem voltak ott. Ez sok pénzt fog hozni az Egyesült Államoknak, mert mi évente több százmilliárd dollárt költünk a NATO-ra, több százat arra, hogy megvédjük őket, és mi mindig ott lettünk volna értük” – mondta az amerikai elnök.

A beszédében arra is kitért, hogy Washington a jövőben nagyobb anyagi hozzájárulást várna el a szövetségesektől a védelemért cserébe, és már konkrét javaslatok is körvonalazódnak, amelyek jelentősen átalakíthatják a NATO működését.

Németországban már tárgyalják azokat az elképzeléseket, amelyek Donald Trump részéről érkeztek, és amelyek a szövetségesek nagyobb anyagi szerepvállalását célozzák.

A Telegraph információi szerint több lényeges változás is napirenden van:

• az Egyesült Államok már egy ideje mérlegeli, hogy csökkenti katonai jelenlétét Németországban
• a jövőben a NATO-tagoktól akár a GDP 5 százalékának megfelelő védelmi kiadást is elvárhatnak
• azok az országok, amelyek ezt nem teljesítik, kiszorulhatnak a fontosabb döntésekből
• ez érintheti a közös műveleteket, a bővítési kérdéseket, sőt akár az 5. cikkely gyakorlati alkalmazását is
• a változtatások részleteit egy későbbi NATO-csúcson is napirendre tűzhetik

Jelenleg a hivatalos elvárás a GDP 2 százaléka, így a felvetett szint ennek több mint duplája lenne, ami sok tagállam – köztük Magyarország – számára komoly kihívást jelentene.

Ez az irányváltás azoknak az országoknak kedvez, akik többet fizetnek és jobban igazodnak a szövetségi elvárásokhoz, és így erősebb garanciákat kapnak. Ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy a kisebb vagy politikailag kilógó országok – köztük Magyarország – kevesebb védelmi garanciára és lassabban érkező katonai támogatásra számíthatnak, különösen az Egyesült Államok részéről.

Magyarország könnyen a szövetségi védelem peremére sodródhat

A kialakuló helyzetben Magyarország egyszerre kerülhet pénzügyi és politikai nyomás alá. A NATO elvárásainak teljesítéséhez növelni kellene a védelmi kiadásokat, miközben ehhez a költségvetési mozgástér eleve szűk.

Az elmúlt években a magas hiány, az államadósság és az uniós források körüli bizonytalanság miatt a magyar gazdaság nincs abban a helyzetben, hogy könnyen és gyorsan jelentős pluszforrásokat mozgósítson hadikiadásokra.

Közben az európai alternatívák sem jelentenek majd automatikus menekülőutat. A francia nukleáris védelem esetleges kiterjesztése politikai feltételekhez kötődhet, és elsősorban azok az országok számíthatnak rá, amelyek szorosan együttműködnek a nyugati partnerekkel. Egy olyan ország, amelyet partnerei ukránellenesnek vagy oroszbarátnak tartanak, könnyen kimaradhat ezekből az együttműködésekből is.

Magyarország megítélése pedig az Európai Unión belül az ukrajnai háború kapcsán erősen megosztó. Több nyugati partner kritikus a kormány álláspontjával szemben, különösen az Oroszországhoz fűződő viszony és a közös uniós lépések akadályozása miatt.

Korábban arról is írtunk, hogy Donald Trump közel-keleti lépései nyomán a húszik blokádja akár Európában üzemanyag- és gazdasági válságot is előidézhet.

Az amerikai külügyminiszter is megszólalt

A NATO működésével kapcsolatos amerikai kritikákhoz csatlakozott Marco Rubio külügyminiszter is, aki egy interjúban „nagyon kiábrándítónak” nevezte az Egyesült Államok és a NATO viszonyát. Az Al Jazeera-nak adott beszélgetés leiratát később az amerikai külügyminisztérium is közzétette.

Rubio konkrét példaként említette, hogy egyes európai szövetségesek – köztük Spanyolország – nem biztosították az amerikai erők számára a bázisok és a légtér használatát a közel-keleti konfliktus idején.

„Ilyenkor fel kell tennünk a kérdést, hogy mi haszna ebből az Egyesült Államoknak” – fogalmazott.

A külügyminiszter szerint a NATO egyik legfontosabb előnye Washington számára az európai katonai jelenlét lehetősége. Ha azonban ez a hozzáférés korlátozottá válik, az szerinte az együttműködés alapjait is érinti. Rubio úgy látja, a háború lezárása után érdemes lehet felülvizsgálni a szövetség működését, hangsúlyozva, hogy a NATO csak akkor működik, ha az minden fél számára kölcsönösen előnyös.

Három hatalmi pólus között egyensúlyoz Magyarország

A megnövelt védelmi kiadásokkal Magyarország számára nemcsak a NATO-n belüli elvárások, hanem a szélesebb geopolitikai viszonyok is meghatározóvá válnak. Az Egyesült Államok egyre inkább a nagyobb hozzájárulást váró irányba mozdulhat, miközben az Európai Unió vezető államai, köztük Franciaország és Németország, saját védelmi együttműködéseiket erősítenék.

Ezzel párhuzamosan Oroszország továbbra is megkerülhetetlen szereplő marad a biztonsági kockázatok szempontjából, különösen az ukrajnai háború vonatkozásában. Magyarországnak ebben a háromszögben egyszerre kell igazodnia Washingtonhoz, Brüsszelhez és – bizonyos kérdésekben – Moszkvához is, ami eleve szűk mozgásteret eredményez.

Ez a diplomáciai egyensúly egyelőre látványosan megbillent: Orbán Viktor kormányának viszonya az Európai Unió több meghatározó tagállamával az elmúlt években feszültté vált, miközben a magyar vezetés nyitottabb hangot üt meg Oroszországgal, és több kérdésben közelebb áll Donald Trump politikai irányvonalához.

Ez a kettősség ugyan rövid távon mozgásteret adhat, hosszabb távon azonban kockázatot is jelenthet, ha a szövetségi rendszerek egyre inkább egységes politikai és pénzügyi feltételek mentén működnek.

Borítókép: Whitehouse.gov