A tudósok már korábban felfigyeltek arra, hogy a Mars forgása lassan, de folyamatosan gyorsul. A NASA InSight leszállóegységének mérései szerint a vörös bolygó napjai évente a másodperc töredékével rövidülnek. Bár ez elsőre nem hangzik jelentősnek, az anomália okára eddig nem született egyértelmű magyarázat.
Korábban olyan elméletek is felmerültek, mint a sarki jégsapkák növekedése vagy a felszín lassú „visszarugózása” a jég eltűnése után. Egy új kutatás azonban egészen más irányba terelte a vizsgálatokat, és a bolygó mélyebb rétegeire irányította a figyelmet.
Rejtélyes jelenség a Mars mélyén
A kutatók szerint a kulcs a Mars felszíne alatt, mintegy 1200 kilométeres mélységben rejtőzhet. A Tharsis nevű vulkanikus régió alatt egy úgynevezett „negatív tömeganomáliát” azonosítottak – ez egy olyan terület, ahol az anyag sűrűsége kisebb a környezeténél.
Ez az anomália valószínűleg egy forró, feláramló köpenyanyagból álló kitörési oszlop, amely lassan a felszín felé emelkedik. A jelenség nemcsak a Mars hatalmas vulkánjainak kialakulását magyarázhatja, hanem azt is, miért ilyen kiterjedt a Tharsis-fennsík, amely a Naprendszer legnagyobb vulkánjainak ad otthont. A Földön viszont épp az ellenkezője történik, ugyanis szakemberek véletlenül lelassították a Föld forgását.
Hogyan gyorsítja ez a bolygót?
Az IFLScience cikke szerint a folyamat hasonló ahhoz, amikor egy műkorcsolyázó behúzza a karjait: a forgás felgyorsul. A Mars esetében a könnyebb anyag felfelé áramlik, miközben a nehezebb tömegek közelebb kerülnek a forgástengelyhez. Ez megváltoztatja a bolygó tömegeloszlását, és így a forgási sebességét is növeli.
A kutatók számításai szerint ez a mechanizmus elegendő lehet ahhoz, hogy megmagyarázza a megfigyelt gyorsulást, bár a pontos folyamatok feltárásához további modellezésekre és mérésekre is szükség lesz.
Nem is olyan „halott” a vörös bolygó?
A felfedezés egyik legizgalmasabb fejleménye az, hogy a Mars belseje talán mégsem teljesen inaktív. A mélyben zajló folyamatok arra utalnak, hogy a bolygó még mindig őriz némi hőt és energiát, amely képes mozgatni a köpeny anyagát.
Ez akár azt is jelentheti, hogy a jövőben – bár jelenleg nincs aktív vulkánkitörés – újabb vulkanikus aktivitás sem zárható ki teljesen. A kutatók pedig jobban megérthetik azt is, hogyan hűlnek ki a kisebb kőzetbolygók az idő múlásával. A kutatók szerint azonban további mérésekre és dedikált gravitációs küldetésekre lesz szükség, hogy végleg megerősítsék ezt az izgalmas elméletet.