Iráni agresszió az öböl menti infrastruktúra ellen: „Háborús bűncselekmény” és többmilliárd dolláros kár
Irán történelmének egyik legnagyobb támadássorozatát hajtotta végre az Arab-öböl menti szomszédai ellen, célba véve ezen országok polgári és infrastrukturális létesítményeit. A támadások annak ellenére történtek, hogy Teherán többször is kijelentette: nem vesz részt a február 28-án kirobbant konfliktusban.
Az öböl menti országok továbbra is a legmagasabb árat fizetik a háborúért, pusztán az iráni iszlám rendszerrel való földrajzi közelségük miatt. A térségben számos olaj- és gázlétesítményt értek csapások, aminek következtében a Hormuzi-szoroson keresztül történő kőolaj- és cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítás szinte teljesen leállt. A helyzet emellett egy új típusú fenyegetéssel is súlyosbodott, amely az öböl menti adatközpontok kibernetikai és fizikai célbavételében nyilvánul meg.
Hatalmas újjáépítési számla
A Rystad Energy elemzőcég becslései szerint a közel-keleti háború miatt megrongálódott energetikai létesítmények újjáépítése és javítása legalább 25 milliárd dollárba fog kerülni, és ez az összeg várhatóan tovább növekszik. A létesítmények háború előtti termelési szintjének visszaállítása több hónapot vesz igénybe. A kiadások elsősorban a mérnöki és építési munkálatokra, majd az elengedhetetlen berendezésekre és anyagokra összpontosulnak a normál ellátás helyreállítása érdekében.
A konfliktus második hetét követően a Deutsche Welle arról számolt be, hogy „a bevételek elapadása és az iráni háború kezdete óta fennálló geopolitikai kockázatok miatt az öböl menti olajtermelők mintegy 15,1 milliárd dollárnyi energiabevételt veszítettek el. A Hormuzi-szoroson átmenő forgalom szinte teljesen leállt, és több millió hordónyi nyersolaj várakozik az áthaladásra”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy hónapnyi háború után a gazdasági veszteségek a duplájára nőttek.
Jasem Al-Budaiwi, az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) főtitkára beszámolt arról, hogy Irán súlyos károkat okozott a polgári infrastruktúrában. A célpontok között szerepeltek:
- Energetikai létesítmények
- Vízsótalanító üzemek
- Szállodák és lakóépületek
- Kormányzati intézmények és nagykövetségek
- Repülőterek
Al-Budaiwi hangsúlyozta, hogy ezek a polgári területek a nemzetközi jog védelme alatt állnak. Az iráni rakéta- és dróntámadások számos civil halálos áldozatot és sérülést követeltek a helyi lakosok és a külföldi munkavállalók körében egyaránt.
A háború első 25 napja alatt az iráni agresszió mérlege több mint 5000 ballisztikus rakétát és drónt számlált, amelyeket a GCC országai felé indítottak. Bár a védelmi rendszerek ezek többségét elfogták, néhány eltalálta a polgári célpontokat. A főtitkár kiemelte: a konfliktus során Irán által kilőtt rakéták 85%-a az öböl menti államokra irányult, és csupán 15%-uk Izraelre.
A napokban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa egyhangúlag történelmi határozatot fogadott el az Arab-öböl országait és Jordániát célzó iráni támadások emberi jogi következményeiről. A több mint 100 ország által támogatott lépés egyértelmű nemzetközi konszenzust tükröz az agresszió elítélésében. A Tanács azonnali és feltétel nélküli leállást követelt Irántól, továbbá teljes körű és gyors kártérítést a támadások áldozatainak.
Az öböl menti országok az Emberi Jogi Tanács genfi rendkívüli ülésén egyértelművé tették: egzisztenciális fenyegetéssel néznek szembe Irán részéről. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint az infrastruktúra elleni csapások akár háborús bűncselekménynek is minősülhetnek.
Kibertérre kiterjedő hadviselés
Az Irán által az öböl menti országok ellen folytatott hadjárat egy másik aspektusára Dr. Ikram Ziada, az Európai Terrorellenes és Hírszerzési Tanulmányok Központjának kutatója hívta fel a figyelmet.
„Az öböl menti adatközpontok elleni támadásokkal és a kritikus digitális infrastruktúrákat érintő csapásokkal kapcsolatos legújabb fejlemények a stratégiai célzott támadások egy új mintázatát mutatják. Ez már túlmutat a közvetlen fizikai károkozáson, célja az államok gazdasági és katonai funkcióinak megbénítása” – jelentette ki a szakértő.
Dr. Ziada szerint ez az irány radikális változást jelent a modern hadviselésben. Rámutatott, hogy a konfliktus első napjaiban Irán stratégiai döntést hozott az Amazon Web Services (AWS) két egyesült arab emírségekbeli és egy bahreini adatközpontjának megtámadásáról. Bár a fizikai károk mérsékeltek voltak, a szolgáltatásokban (a bankszektortól a fogyasztói hálózatokig) tapasztalható fennakadások széles körűek voltak.
Ha lemaradtál egyik legfrissebb hírünkről: Trump szerint közel a vége az Irán elleni háborúnak!
Ugyanezen a napon egy Iráni Forradalmi Gárdához kötődő hírügynökség egy 29 technológiai célpontot tartalmazó listát publikált, amelyeket Teherán Bahreinben, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben tervez megtámadni.
A kutató arra figyelmeztet, hogy Irán a jövőben várhatóan tovább fokozza kibernetikai képességeinek használatát. A célkeresztben az adatközpontok, energiahálózatok és pénzügyi rendszerek, valamint az ezeket támogató multinacionális technológiai vállalatok állnak. Ez a modern hadviselési forma hatékony eszközt ad Teherán kezébe a széles körű káosz okozására, anélkül, hogy közvetlen, totális háborúba sodródna.
Ahogy írtuk, Trump visszafogott, mert szerinte is veszíthet Orbán; összeállhat a Fidesz az EU-ellenes Mi Hazánkkal