Új elemzés: Orbán többre számított Trumptól?
Szokatlan események, ellentmondásos üzenetek és egyre furcsább kampánydinamika jellemzi a választási hajrát. Egy friss elemzés szerint nemcsak a politikai erőviszonyok alakulnak váratlanul, hanem külföldi befolyásgyanús jelek is megjelentek.
Megfordulni látszik a kampány dinamikája
A választások közeledtével általában a kormánypárt erősödése figyelhető meg, most azonban ennek épp az ellenkezője történik. Az intenzívebb kampányidőszak eddig nem hozta meg a várt áttörést a Fidesz és Orbán számára, miközben a Tisza Párt erősödni tudott. Ez azért különösen meglepő, mert korábban a Fidesz rendre a kampány végén tudta mozgósítani szavazóit. Orbán eddigi politikája is kérdéseket vet fel, és saját szerepe a folyamatokban egyre fontosabbá válik.
„A kampány legvége még előttünk van, de azért meglepő, hogy az intenzívebb kampányidőszak egyelőre nem a Fidesznek kedvezett, hanem a Tiszának” – nyilatkozta Krekó Péter.
Az is szembetűnő, hogy a korábban hatékonynak számító félelemkeltő kommunikáció – különösen a háborús narratíva – most kevésbé működik. Úgy tűnik, a választók figyelme egyre inkább a mindennapi problémák felé fordul.
Külföldi befolyás: több a kérdés, mint a válasz
Az elemző szerint több jel is arra utal, hogy külföldi szereplők próbálhatják befolyásolni a politikai folyamatokat. Bár az ilyen műveletek háttere nehezen bizonyítható, bizonyos események – például egy ukrán pénzszállító elfogása – kifejezetten szokatlannak számítanak a magyar politikai gyakorlatban.
„Ilyen típusú akciókat a posztszovjet térségen túl Oroszország eddig nem nagyon vetett be, ez tehát az orosz befolyás eszkalálódását mutatja.”
Felmerül annak lehetősége is, hogy egyes kampányelemek mögött orosz minták vagy inspirációk állhatnak. Ide sorolhatók az AI-val generált tartalmak és a közösségi médiában aktív álprofilok, amelyek célja bizonyos narratívák felerősítése lehet.
Információs káosz mint stratégia
A jelenlegi Orbán-kampány egyik legfeltűnőbb jellemzője az egymásnak ellentmondó üzenetek sokasága. A kormányzati kommunikációban egyszerre jelennek meg egymással nehezen összeegyeztethető állítások, ami elsőre hibának tűnhet – valójában azonban tudatos stratégia is lehet, írta
Az elemző szerint tehát „ez az információs káosz, amikor már abszolút elveszel a sok információban és az egymásnak ellentmondó narratívákban: az a számítás, hogy a bizonytalansági érzés, amit ez a káosz okoz végül a hatalomban lévő vezetőt segíti majd, mert ő az egyetlen biztos pont a világban.”
Miért nem működik az ukránellenes narratíva?
Bár az ukránellenesség központi eleme a kampánynak, a jelek szerint ez nem hozza meg a kívánt politikai hasznot. Ennek egyik oka lehet a kommunikáció belső ellentmondása: Ukrajna egyszerre jelenik meg gyenge, széteső államként és fenyegető hatalomként, fejtette ki Krekó.
Emellett a választók jelentős része úgy érzékeli, hogy a konfliktusokat inkább a magyar kormány és Orbán retorikája generálja. A közvélemény számára továbbra is a megélhetési kérdések, a korrupció és az egészségügy maradnak a legfontosabb témák.
Váratlan fordulat jöhet a végén?
A jelenlegi trendek alapján nehéz megjósolni, mi változtathatná meg érdemben az erőviszonyokat a kampány utolsó szakaszában. Egyes vélemények szerint csak valamilyen rendkívüli esemény – például egy kompromittáló anyag nyilvánosságra kerülése – hozhat fordulatot Orbán és Magyar Péter között.
„Ugye azt szokták mondani, hogy a fegyver a színpadon előbb-utóbb elsül: a kompromat, ami az asztalon van, egy idő után nyilvánosságra kerül.”
Az sem kizárt, hogy a kampány során felépített narratívák később a választási eredmények megkérdőjelezésére szolgálnak majd. A politikai feszültség tehát nemcsak a választásig, hanem azon túl is velünk maradhat, zárta az elemzést Political Capital munkatársa.
Ha lemaradtál volna: