„Ne higgyünk senkinek” – A Vajdaságból már autóval viszik át a levélszavazatokat Magyarországra

A vajdasági levélszavazás körül egyre nagyobb a bizalmatlanság, több beszámoló szerint sok választó már nem bízza sem aktivistákra, sem a helyi rendszerre a szavazatát.
Ahogy a Transtelex már korábban megírta, a határon túli magyar közösségekben egyre látványosabb bizalmi válság kíséri a levélszavazást. A lap szerint miközben a Fidesz helyi szövetségesei azon dolgoznak, hogy akár két mandátumot is begyűjtsenek a külhoni voksokból, az ellenzéki szavazók egy része már nem hisz abban, hogy a rendszer tisztán működik.
Emiatt sokan inkább saját kezűleg adják le a szavazatuk, nem engedik át közvetítőknek, hanem személyesen juttatják el Magyarországra.
Növekvő bizalmatlanság
A Szabad Magyar Szó beszámolója szerint Topolyán, Szabadkán és Zentán is megszerveződtek azok a választók, akik nem a Fidesz–KDNP-re kívánnak szavazni, és úgy döntöttek, nem adják le helyben a levélcsomagot. Ehelyett a legközelebbi magyarországi postán adják fel, hogy biztosan célba érjen.
A bizalmatlanság háttrében egy sajátos kézbesítési rendszer áll, ahol a levélszavazati csomagokat Szerbiában nem közvetlenül a posta viszi ki, hanem a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) aktivistái.
Ők azontúl, hogy kiviszik a borítékokat, sok esetben vissza is gyűjtik azokat, illetve felajánlják segítségüket a kitöltésben. Ez a gyakorlat már korábban is vitákat váltott ki, és több olvasói beszámoló szerint nem mindig átlátható módon történik.
Egy korábbi tapasztalat szerint volt, hogy az aktivisták még más nevére szóló szavazólapot is átadtak:
„Adhatunk egy »üreset«, valakiét, aki nem vette át” – írta a Szabad Magyar Szó egyik olvasója.
Ugyanebben az esetben az is elhangzott:
„itt kell ikszelni, ugye tőlük kaptuk az állampolgárságot”.
Inkább autóba ülnek és átviszik
A bizalmatlanság következménye, hogy sokan inkább megkerülik a helyi rendszert. Szabadkán például többen sem az aktivistákban, sem a szerb postában és a konzulátusban sem bíznak.
„Az évek folyamán megtanultuk, hogy ne higgyünk senkinek, főleg amikor szavazásról van szó” – mondta a lapnak Kreszánkó Viktória, aki Szegeden adja fel a levélcsomagot.
Szerinte korábbi tapasztalatok alapján nem biztos, hogy a helyben feladott szavazatok valóban célba érnek.
Többen azt is sérelmezték, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség vezető politikusai által készített tájékoztató kisfilmekben egyáltalán nem esett szó arról, hogy a borítékokat a szerbiai és a magyarországi postákon is térítésmentesen fel lehet adni. Szerintük ez fontos információ lenne, amelyről sok választó nem is tud.
Hasonló aggályokat fogalmaztak meg mások is, egy topolyai választó például arról beszélt, hogy az aktivisták „nem kopogtak, nem csöngettek be, csak bedobták a borítékot”, ezért ő sem bízik bennük, és többekkel együtt úgy döntöttek, hogy átviszik a szavazatokat belföldi postára.
A szerveződés többnyire ismeretségi alapon történik: baráti körökben, zárt közösségi csoportokban egyeztetnek, és gyakran egy ember viszi át több család borítékját.
A választók egy része ráadásul az időzítéssel is számol, a levélszavazatoknak a szavazás napjáig meg kell érkezniük, ezért sokan már most úgy kalkulálnak, hogy az utazási időt is beleszámolva adják fel a borítékot.
Ha érdekel, milyen lehetőségei vannak a szavazat védelmének, korábban egy olyan alkalmazásról is írtunk, amely azoknak kínál megoldást, akik úgy érzik, megpróbálhatják befolyásolni a döntésüket.

