2022-ben egy átlagosnak ígérkező tengeri expedíció során a kutatók egészen szokatlan jelenséget fedeztek fel a Csendes-óceán mélyén: egy olyan képződményt, amely furcsán hasonlított az Óz, a csodák csodájából ismert Sárgaköves Útra. Bár első pillantásra akár az Atlantiszhoz vezető út egyik szakaszának is tűnhetett, a magyarázat ennél jóval észszerűbb – és tudományosan talán még izgalmasabb is.
Egy – még mindig szinte teljesen – feltáratlan világ a Csendes-óceán fenekén
A felfedezés az E/V Nautilus kutatóhajó legénységéhez köthető, akik a Hawaii-szigetektől északra húzódó Liliʻuokalani-hátság víz alatti vulkánjait vizsgálták. A terület a Csendes-óceánban található hatalmas Papahānaumokuākea Tengeri Nemzeti Emlékhely része, amely a világ egyik legnagyobb védett tengeri övezete. A gigászi terület nagyobb, mint az Egyesült Államok összes nemzeti parkjáé együttvéve, ennek ellenére alig néhány százalékát térképezték fel eddig. A Science Alert beszámolója szerint a kutatók egy távirányítású mélytengeri jármű segítségével, több mint 1000 méteres mélységben dolgoztak, amikor egy különösen furcsa, szinte kiszáradt tómederre emlékeztető felszínre bukkantak.
Erről hallottál már? Egy 1200 éves mesterséges sziget bukkant fel a Csendes-óceánon.
Természet alkotta „téglákkal” találták szembe magukat a kutatók
A felvételek tanúsága szerint a kutatókat is meglepte a látvány, hiszen ilyen szabályos formákkal ritkán találkozni a természetben. A kőzet felszíne szabályos, 90 fokos törések mentén repedezett meg, így valóban egy macskaköves útra emlékeztetett. A kutatók ezt tréfásan „az Atlantisz felé vezető útnak” nevezték el a helyszíni kommunikáció során. A jelenség mögött azonban egy jól ismert vulkáni folyamat áll. A képződmény úgynevezett hialoklasztitból áll, amely egy üledékes kőzet, és nagy energiájú víz alatti vulkánkitörések során keletkezik. Az ismétlődő felmelegedés és lehűlés hatására a kőzet megrepedezett, és létrejött a különös, téglaszerű mintázat.
Ha esetleg lemaradtál volna, kutatók találtak valamit, ami a fénynél is gyorsabban mozog.
Még mindig alig ismerjük a mélységet
Ez a csendes-óceáni felfedezés csak egy újabb példa arra, mennyire keveset tudunk bolygónk legnagyobb élőhelyéről. A legfrissebb becslések szerint az emberiség eddig a mélytengeri fenék mindössze töredékét, alig néhány ezrelékét vizsgálta meg közvetlenül. A Nautilus a felfedezés óta többször is visszatért a képződményhez, hogy feltérképezetlen területeken végezzen méréseket, illetve adatokat gyűjtsön a terület geológiájáról és tengeri élővilágáról. A tanulmányok célja, hogy alapot adjanak a tengeri hegyek ökoszisztémáinak kezeléséhez és megőrzéséhez.