Budapesten tisztelegtek Mario Vargas Llosa előtt: bemutatták a perui író utolsó regényének magyar kiadását
Az Országos Széchényi Könyvtár adott otthont annak a budapesti megemlékezésnek, amelyet a perui nagykövetség szervezett Mario Vargas Llosa Nobel-díjas író halálának első évfordulója alkalmából. Az eseményen a nagykövet mellett irodalomtörténészek, fordítók és kiadói szakemberek is felszólaltak, valamint bemutatták az író utolsó regényének magyar kiadását és felidézték életművének nemzetközi jelentőségét.
A rendezvény megnyitóján a perui nagykövet, Pérez Alván beszédében hangsúlyozta, hogy Mario Vargas Llosa a spanyol nyelvű és a világirodalom egyik meghatározó alakja volt, aki több mint hat évtizedes pályafutása során a szabadság, a hatalom és az emberi lét alapvető kérdéseit vizsgálta műveiben. A latin-amerikai „boom” központi figurájaként nemcsak az irodalmat újította meg, hanem esszéíróként és közéleti gondolkodóként is jelentős hatást gyakorolt a demokratikus párbeszédre.
A beszéd kiemelte, hogy Vargas Llosa nemcsak regényeivel, hanem publicisztikáival is maradandót alkotott, következetesen kiállva a demokrácia és az alapvető szabadságjogok mellett, miközben a nemzetközi politikai folyamatok éles szemű megfigyelője volt.
„Eredményei azonban messze túlmutatnak a Nobel-díjon. Vargas Llosa számos nagy presztízsű kulturális intézmény tagja is volt: a Spanyol Királyi Akadémia teljes jogú tagja volt, ahol 1996-tól 2025-ben bekövetkezett haláláig az „L” széket foglalta el, továbbá a Francia Akadémia tagja, ahová 2021 novemberében választották be, ezzel ő lett az első spanyol anyanyelvű író e rangos intézmény történetében, akit spanyol nyelvű munkásságának teljes elismerésével vettek fel. Ezek a kitüntetések tükrözik irodalmának valóban egyetemes jellegét és a kortárs gondolkodásra gyakorolt tagadhatatlan hatását” – mondta a nagykövet.
A nagykövet kitért az író utolsó, magyarul Csendes forradalom címmel megjelent regényére is, amely Peru kulturális identitásából merít, és a zene, valamint a közösség összekapcsoló erejét állítja középpontba. Mint elhangzott, a mű egyfajta szellemi örökségként is értelmezhető, amelyben Vargas Llosa ismét megerősíti kötődését hazájához.
Beszédét azzal zárta, hogy a megemlékezés ne csupán tisztelgés legyen, hanem ösztönzés is az életmű újraolvasására és továbbgondolására, hiszen Vargas Llosa munkássága ma is aktuális és élő része a nemzetközi kulturális párbeszédnek.
Ha lemaradtál volna: Peru: Utazás az időben, a természetben és az ízekben
